Tényleg a nevelés/társadalom miatt ennyire sok az önbizalom hányos fiatal, aki depressziós is lesz?

A mesék inkább arról szoktak szólni, hogy a leggyengébb, legkisebb, stb, akaraterővel, kitartással, tisztességes viselkedéssel mégis kiállja azokat a próbákat, amiken az erősebbek, gazdagabbak, stb, elbuknak, és a legesélytelenebb nyeri el a szép királykisasszonyt (mert valljuk be, ösztönszinten minden férfinak az elsődleges egy nőben, hogy szép).

Szóval kicsit sarkít amit írtál.

Mesék voltak már a középkorban is. MEg mindig is. Mindig is így volt ,ez a fáraó-rabszolga viszonyban is.

A lényeg. Ez a királylány riba nc és csicska királyfi sztori megállja a helyét életviszonyban.

Itt csak arról van szó, hogy most gazdasági válság van, meg adósrabszolgaság, és elkasztosodott a világ. Sokkal jobban kiéleződnek a pénzügyi helyzetben a különbözőségek mint régebben, a 60 as - 80 as években.

Sokkal több a reklám, több a dizáynbeli különbség is.

Mindenki felfelé törekszik ,a legjobb kasztba akar tartozni. Mert úgy van jövője.

Régen szinte mindenkinek volt jövője, mert nem volt ennyi ember mint most a földön, mindenkinek jutott állás, így volt pénze is. Ma a globalizáció meg a válság, emberiség ellenes rendszer miatt nem mindenkinek van állása, így pénze sem, így jövője sem.

Ez a férfiakra vonatkozik főleg.

A nők meg amelyik jól néz ki, lazán megél a testéből is, illetve megteheti, hogy csak a legjobb pénzügyi helyzetben lévő faszikat kapja ki magának. A többi meg szopik jó nagyokat, mert nem tartozik bele abba a kasztba, amire a kapós nőknek szüksége lenne.

Ezért nincs önbizalma ,mert tudja ,érzi, hogy valami hibádzik, ami a nők elvárásait nem fedi 100% osan.

Spongyolán, zavarosan megfogalmazva felületesen kb. ennyiről van szó.

Röviden: Nőknek ezerszeresre nőttek az elvárásai a férfiakkal szemben, és sokan a rossz pénzügyi helyzetük és/vagy az akaratgyengeségük miatt nem tudnak az elvárásoknak megfelelni tökéletesen, ezért nem hisznek benne, hogy egy jó macának ki tudnák elégítani az elvárásait.

Nem értek egyet. Az irodalom, és a mese is, mindenki számára mást jelent. Te ezt a következtetést vontad le belőle (bár az érvelés végéig nem sikerült megjegyezni az autómárkát).

Én viszont körülnéztem a világban, és látok egy csomó nőt, aki nem azt várja, hogy eltartsa a férfi fehér lovon, hanem dolgozik, karriert épít, eltartja magát. Persze ha ezt teszi, az olyan pasiknak mint te, az sem jó.

Ha te ennyit értesz meg az egészből, akkor te valóban nagyon rossz neveltetést kaptál.

Én alapvetően azt gondolom, hogy az egész önbizalom téma azon múlik, hogy amikor gyerek vagy, a szüleid hogyan viszonyulnak hozzád. Tervezett gyerek voltál-e, elfogadták-e a hibáidat, ha az iskolában gond volt, kiálltak-e érted a szüleid, ha csúfoltak az iskolában, el tudták-e magyarázni neked azt, hogy ezzel nem kell foglalkozni.

Mi hárman vagyunk tesók. A bátyám becsúszott gyerek volt, 5 hónap együttjárás után házasság lett a dologból. Szerintem apu soha nem bocsájtott meg neki tudat alatt ezért. Ha bármi konfliktus volt az iskolában egyből az ment, hogy az én fiam hülye. Nem azt mondta, hogy mindenkinek kuss van, mert az én gyerekem az tökéletes.

Én nagyon sovány kislány voltam, apu imádott, anyu nem, mert babának nagyon problémás voltam. Mindig azt hallgattam, hogy bezzeg a tesód, az igen, te meg milyen rossz vagy. Utáltuk is egymást rendesen a bátyámmal.

Nagyon sovány kislány voltam, sokat csúfoltak. Amikor sírva mentem haza, és megkérdeztem anyut, hogy tényleg csúnya vagyok?

Azt válaszolta, hogy ugyan dehogy, szép a szemed.

Én ebből konkrétan azt vontam le, hogy igen. Mindenféle szar gyógyszerrel tömött, hogy ne legyek már olyan ronda sovány, amit dacból persze azért sem ettem meg.

18 évesen voltam 175 cm és 55 kg. Az egész családom ki volt akadva, hogy milyen csontkollekció vagyok.

19 éves koromig nem volt fiúm. Akkor részegen egy buliban felszedtem egy srácot, aki később mondta, hogy elutasító és arrogáns vagyok, soha nem mert volna közeledni hozzám más körülmények között. Meglepődve tapasztaltam, hogy nem vagyok ronda, sőt, tulajdonképpen azt a srácot kapom meg, akit akarok. Sokaknak bejön a deszka.

A szüleim elváltak. Második házasság: a húgom, hát őszintén, elég ronda. Konkrétan kövér. Agyon volt tutujgatva, imádták, főleg az apja. Anyám szépségversenyekre iratta be, aztán fel volt háborodva, hogy nem nyert. Szeretem egyébként nagyon, de őszintén, a fényképeket nézegetve, 18 évesen kb. százszor szebb voltam nála. Anyámnak nem, mert "tiszta apja"!

A húgom egy kiegyensúlyozott, boldog ember, az alakja ellenére azt kap meg, akit akar.

Én is rendben vagyok már, félre ne értsd, mert felnőttem, és rendbe tettem magamban a dolgokat. De a tiniknek azért ilyen a lelkük, mert a szüleik nem építették az önbizalmukat megfelelően.

Erre jön még a fogyasztói társadalom. Az ilyen reklámoktól a falnak megyek:

"Mert megérdemlem!"

Na, és akinek nincs rá pénze, az nem érdemli meg?

Valóban a media azt sugallja a férfiaknak, ha nem vagy gazdag, értéktelen vagy. A nőknek, ha nem vagy gyönyörű és 40 kg, akkor nem érsz semmit.

Kérdező! Remélem, hogy megfogod érteni, hogy mit akarok mondani, megpróbálok érthetően fogalmazni.

Sosem voltam átlagos. Az IQ-m jóval magasabb az átlagnál, zseninek tartottak az iskolában a tanárok és ezért a diákok körében elég sok volt az ellenségeskedés az irányomba. Most egyetemista vagyok. Miközben a többiek szenvednek, én játszva tanulgatok. Tanulgatok és nem büfé szakra járok. Külföldön tanulok, idegen nyelven és a szak a top5-ben van a nehézségét illetően európai viszonylatban. Azt gondolom, hogy a szülők és a család befolyásolja a legjobban egy ember fejlődését. Amikor hülyeséget csináltam (rengeteg botrányom volt), anyám leb*szott olyan pofonokat, hogy azt hittem leesik a fejem, de megérdemeltem. Ő bánthatott bármivel, de másnak ezt soha nem engedte meg. Az ő gyerekét ő bármikor bánthatja, de ha más megpróbálja, annak kikaparja a szemét. Ez a mai napig is így van. Hogy mit várok el egy férfitól? Azt, hogy egy szinten legyünk agyilag. És itt a bukkanó. Ha intelligens is a kiszemeltem, van valami más, ami nem passzol. Nem érti a poénjaimat, nem úgy gondolkozik, mint én... A hozzám hasonló párt keresem, aki ilyen, mint én. Egyébként meg a szomszédaid lehet, hogy megdugtak 15 nőt, de én azt mondom, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. Nekem mindig is a minőség volt a fontos mindenben, így a férfiakban is. Nem ártana, ha a fiúknak is ez lenne a fontos. L

Rövid leszek: Nem a mesék a hibásak, hanem a reklámok...

Mit sugallnak?

Azt, hogy csak akkor találhatsz magadnak valakit, ha tökéletes tested van (és azt a terméket hasznod, de ez most nem lényeg).

Ezen kívül a szülők hajnaltól éjfélig dolgoznak, hogy a gyerek ne haljon éhen... és hulla fáradtan, gondolkodni képtelen állapotban hazaesve figyeljen a gyerek egészséges szellemi fejlődésére is (abban a 2-3 órában amíg este találkoznak)?

Szóval a TV és a társadalmi rendszer, ami nem engedi meg gyakorlatilag a gyerekek helyes nevelését.