Minek kell elni ha ennyire nem szeret senki es mindenkinek rossz velemenye van rolam?

Amit most írok az csak egy felvetés, egyáltalán nem állítom, hogy így van. Azt mondod elveszel dolgokat kérdezés nélkül, és azt is említetted, hogy az édesanyádtól. Nem lehet, hogy van benned egy hiány, amit nem kapsz meg tőle (törődés, támogatás, iránymutatás), és ezt úgy próbálod pótolni, hogyha nem adja neked azt amire szükséged lenne, akkor elveszel valami tárgyi dolgot? Hogy legyen valami ami a tiéd, legyen egy szelet a világból amit birtokolsz (gyakran helyettesítjük tárgyakkal, pótszerekkel az érzelmi hiányokat, emiatt nem kell szégyenkezned) és ezért cserébe vállalod a lelkiismeret furdalást is akár?

A másik a hazugság. Az hazudik, aki fél megmondani az igazat. Aki fél, az meg van félemlítve. (Innentől muszáj konkrétan kérdeznem, és ha úgy érzed túl mélyre vájkálok így ismeretlenül, tudd, hogy egyáltalán nem kell válaszolnod, sőt megtiszteltetésnek veszem ha megteszed). Édesanyáddal van köztetek őszinte, valódi kommunikáció? Beszélsz neki szerelemről, barátságról, szexről, stb? Tud róla, hogy bajban vagy? Tud arról, hogy a halál mint lehetőség már-már csábító számodra? Tud arról, hogy szar embernek tartod magad? (NEM VAGY AZ, ami eddig egyértelműen lejött abból amiket írsz az az, hogy hatalmas lelkiismereted van, és törekszel, vagy szeretnél a jóra törekedni, csak most egy olyan krízishelyzetben vagy, ahol "túlélésre megy a játék", de te még ebben a helyzetben is becsületes akarsz maradni, és ezért nyugodtan húzd ki magad, emeld fel a fejed, és legyél büszke rá! Légyszi. :) ).

Annyi mindent írnék még, de nem akarok egyszerre rád zúdítani mindent, most lefekszem, mert holnap nyolc órára jön egy páciens, de holnap az első adandó alkalommal felnézek ide. Addig is nagyon vigyázz magadra!

Te ezt szörnyűnek látod,da ha pl a helyemben lennèl,akkor örülnèl a jelenlegi életednek.

szintén 18 éves lány