Mi történik velem? Teljesen megváltoztam!

Barátnőm régen bulizós volt. Minden rossz dologban benne volt, alig volt otthon, minden otthon töltött perc kínzás volt neki. Pedig nem volt rossz otthon jól éltek, mondjuk a szülei elváltak sokat veszekedtek, de nem érezte ezt rossz dolognak, így jobb mindegyiküknek, ezt én is észrevettem. Nem tanult, ( nem volt rossz tanuló, órán ami megragadt azt mindig jól kitudta használni) pasizott, nem fogadott szót, visszabeszélt, ivott, néha elszívott vagy bevett valamit. Szóval tényleg rossz volt.Mi is ilyenek voltunk de aztán mi leálltunk és ő még folytatta Aztán úgy egy fél éve teljesen más lett, 1 hónappal ezelőtt alig járt el otthonról buliba vagy valahova, csak akkor jött ha a felmegyünk és kirángatjuk egy kicsit sütizni, kávézni, de már mi is meguntuk és már csak akkor mozdul ki ha tényleg nagyon muszáj, suli, boltba stb. Tanult, figyelt, csendben volt. Most meg már tényleg nem csinál semmit, fekszik, sír, olvas, alszik. Alig eszik. Sorra veszi be a fejfájás csillapítókat hogy ne fájjon a feje de persze nem érnek semmit. Anyukája volt vele orvosnál, kapott valami élénkítő gyógyszert de valószínű hogy nem vette be, ha meg bevette akkor nem a megengedettet hanem sokkal többet amivel viszont teljesen felpörgött és nem tudott aludni, utána meg kidőlt és átaludta az egész napot. Nem tudtok valamit ajánlani? Mi lehet a baja? Nem depressziós az orvos szerint mivel nincs baja a világgal, nem akar öngyilkos lenni stb. azt mondta az orvos hogy ilyen a személyisége. Nincs valakinek esetleg ilyen ismerőse? Mit csináljunk?

Ő is és én is 16/L