Nekem van valami komolyabb problémán (avagy én vagyok túl érzékeny) vagy mások is így érzik magukat az adott szituációban csak nem mutatják?

Egészségügyi/elsősegély tanfolyamra járok (2 alkalommal kellett csak menni szerencsére) - jogosítvány megszerzése miatt - és azt kell mondjam rémes volt. Az egész dolog amikről tanultunk borzalmas volt hallgatni, a képes még rémesebbek voltak (igaz csak illuztrációk meg rajzok) - de rám nagyon durva hatással van már az is ha csak olvasgatok erről, nem hogy lássam vagy én magam legyek ott... Érzem hogy a valóságban nem tudnám megtenni - hiába mondja az oktató hogy "a valóságban nem tűnne fel hogy milyn durva" - de ahogy a könyv is írja "nagy idegfeszültéssel jár" vagyis magamat ismerve sokkos állapotba kerülök, elájulok vagy őrjöngve elrohanok minél messzebb és nagyjából később belehalok az önvádaskodásba, mert tudom mit kellene csinálni de a félelem és a saját bénaságom tudata + stressz legyőzne.

Amit érzek mikor ezekről van szó: "szívbe markoló" (szó szerint) rossz érzés, hideget belülről - fázom mindegy milyen idő van, valami rémes érzést a vesém a heréim közt (mellékvese...? Talán az van ott), remegés, sírás közeli állapot, a jobb felkaromon egy bizonyos ponton szúrós-nyomós érzés. A többieken viszont semmi nem látszik magabiztosak, páran poénkodnak(!!!), néhányan özömbösek... Azzal tisztában vagyok hogy én inkább vagyok érzelemvezérelte ember (INFP/INFJ személyistípus), önbizalomhiány, stressz alatti összeroppanós fajtából.

Egy szó mint száz: Én vagyok egy "gyík" "nyúl" "féreg" vagy mások is ezt érzik csak jól leplezik?

(2x/F)