Mihez kezdhetnénk a pszichésen beteg testvéremmel?

A húgom mindig is labilis természet volt, rengeteg probléma volt vele gyerekként és tiniként is (jóval több és durvábbak az átlagnál). A szüleim (sőt később a tanárai is) próbáltak rá hatni, próbálták jó útra téríteni, bár szerintem nem a legjobb módszerekkel, de rá amúgy sem hatott semmi és senki. Néhány hónapja kiderült az is, hogy pánikrohamai vannak, elég gyakran (nem kap levegőt, rúgja a falat, halálfélelme van, szinte teljesen bekattan). Sajnos az orvosok semmit nem kezdenek vele. Ráadásul nemrég kiderült, hogy terhes is (19 éves sincs), a szüleim engedélye nélkül tartotta meg a gyereket (nem is tudtunk a gyerekről, míg el lehetett vetetni). A terhesség óta még rosszabb, szinten minden nap/másnap bekattan, a barátját üti-veri (ő meg nem mer visszaütni), mindenkivel durva, nagyon csúnyákat kiabál a bekattanásai során, sokszor rúgja az ágyat, a falat, sőt még a barátja kocsiját is rugdosta (kár is keletkezett benne), teljesen szét van esve. A legrosszabb az, hogy a rosszullétei után fél-1 nappal nem emlékszik a tetteire, mindent tagad (régen a lopásai, drogügyei stb.-k során is ez volt), igazi kezes bárány, nyoma sincs a bekattant énjének. A szüleim, mivel nagykorú, úgy hiszik, nem tehetnek semmit, elvitetni nem tudjuk, lehet-e, ráadásul attól félnek, hogy gyógyszerekkel fogják tömni és attól sem jön soha rendbe (sőt lehet azt mondják, hogy mivel terhes, nem csinálnak vele semmit). Viszont a helyzet már tarthatatlan, a párját véresre veri, akármikor akármelyikünknek nekieshet, én már félek. Mit tehetnénk ebben a helyzetben? Én kész vagyok cselekedni (pl mentőket hívni, hogy vigyék be stb.), csak nem tudom, merre érdemes indulni az ügyben.