Neki mi baja? Antiszociális?

Előre bocsátom, nem rólam van szó, hanem egy ismerősömről, akihez közel érzem magam, hogy ő mit érez irántam, arról fogalmam sincs. És sokat gondolkoztam, feltegyem-e egyáltalán ezt a kérdést. Amiket leírok, azokat ő maga mondta, olyan szinten bizalmi kapcsolatban vagyunk, hogy ilyesmit megoszt velem, talán az egyetlen ilyen ember vagyok számára.

Szóval:

Nem érez szeretetet, sem kötődést. Régen voltak barátai, de amint úgy érzi, hogy egy emberre már nincs szüksége, vagy több bonyodalmat okoz neki, mint szórakozást, szó nélkül kizárja őket az életéből. Legyen az barát vagy családtag. Nem érez hiányt sem. Mások szeretetének kifejezését nem tudja őszintén lereagálni, de tökéletesen játssza el, hogy viszonozza az érzéseket, mindezt praktikussági okokból, hogy fenn tudja tartani a kapcsolatokat, amikre saját bevallása szerint csak unaloműzésre van szüksége. Tényleg a saját állítása szerint nem szeret senkit, viszont bizonyos személyek iránt van benne valami nagyon erős birtoklási vágy, amit régen a szeretetnek, szerelemnek hitt.

Egyébként rengeteget unatkozik, ezért régen extrém dolgokat csinált. Manapság is csak azért vállal munkát, kezd bele bármiféle szociális kapcsolatba, hogy az unalom érzését csökkentse (mindez, amit leírtam, az ő saját bevallása szerint van így).

Állítólag régen depressziós volt, de ez nem járt nála bűntudattal, önváddal (egyébként ilyet sem érez semmi miatt), csak levert unottsággal.

Évekkel ezelőtt asperger szindrómával diagnosztizáltatta magát, és mióta megkapta a diagnózist, rájátszik (az egyébként meglévő) autisztikus vonásaira, egyébként nagyon kedves, elragadó, szerethető személyiségnek tűnik kívülről. Azt mondja, ez azért kellett neki, hogy elnyerje az emberek szimpátiáját és ártatlannak tűnjön, de ettől függetlenül az autisztikus vonások léteznek, ott vannak, és mivel főleg kisgyerekkori dolgok alapján diagnosztizálnak, rájátszani sem igazán tudott.

Ezért merült fel a kérdésem. Ő egy aspergeres, antiszociális vonásokkal? Létezik egyáltalán ilyesmi? Vagy mindaz, amit felsoroltam, csak az asperger miatt van? Az empátia teljes ! hiánya, a gondoskodási vágy teljes ! hiánya? Semmiféle kötődés senkihez, semmihez? Egyébként szorongani szokott, legalábbis ő használja magára ezt a szót, de az olyan klasszikus stresszhelyzeteket, például vizsgákat magasról letojja, stresszt nem igazán él meg, a szorongás szót mint valami általánosan meglévő hangulatot szokta mondani magáról.

Én aggódom érte, és nekem fontos ő, de fogalmam sincs, mi ez az egész. Nekem fura nagyon, lehet csak az asperger miatt ilyen? Felnőtt nőről van szó. El tudom fogadni, hogy nem szeret és nem kötődik hozzám, de van köztünk valamiféle intellektuális kapocs, és hát nekem is érdekes a társasága. Ettől függetlenül nekem például fájna, ha elveszíteném.