"Kötelességfóbia". Létezik ilyen pszichés betegség?

Nem szeretném, ha egyből le naplopóznának, mert van munkahelyem, minden nap bejárok, de iszonyatosan utálom. Az iskolát is utáltam, gyerekkori traumák fűznek hozzá, rühellek időben felkelni, minden nap bejárni. De ez nem csak a munkára terjed ki, hanem még a kellemesebb dolgokat is utálom, ha valamilyen szinten kötelező. Például ha megbeszélem egy barátommal, hogy két óra múlva találkozunk, valahogy rossz hangulatom lesz tőle, hogy akkor most "le vagyok kötve", attól függetlenül is, hogy mindig jól sülnek el a találkák. De még egy esti fogmosást kötelességének gondolata is gyötör, amíg túl nem esek rajta. Ha másnap füvet kell nyírnom, már az előző napomra is némiképp rányomja a bélyegét a dolog. Mégegyszer mondom, nem vagyok naplopó, mindent megcsinálok amit kell, csak olyan mértékű kínnal, amit nagyon nehéz elviselni, főleg a munkába járást nap mint nap, és nem azért mert rossz a munkahelyem, hanem mert kötelező bejárni... Természetesen nem fogok felmondani emiatt, de van e valami mód, hogy ne kínnak és szenvedésnek éljek meg minden kötelezettséget?