A túl sok relaxálás okozhat szellemi lassúlást vagy elbutulást? És változhat a dolog pozítiv irányba?

Ha a "lazuláshoz" valamilyen pszichoaktív szert használnak pl marihuánát, akkor igen, egy idő után belassulnak tőle.

Az idegsejtek károsodása nem visszafordítható ugyan, de ha nem szívta szét az illető az agyát, akkor van esély rá, hogy ez helyre jön.

Egyébiránt az egyszerű mezei relaxáció biztosan semmilyen visszafordíthatatlan károsodást nem okoz. Bárki azt állítja, hogy a relaxációtól szellemileg lelassult, az hazudik, sőt inkább éberebb az ember tőle, hiszen kipihente magát.

Szal ki vele, mit szívtok?

Ja értem.

Kérdés, hogy meddig van szó relaxálásról. Pl. az én sógorom jó pár évig munkanélküli volt. Mit ne mondjak volt alkalma pihenni, meg is tette, minden nap délig aludt és nem csinált semmit. Mivel pénze nem volt, így nagyon el sem járt hazulról. Ebbe egy idő után tényleg kezdett beleőrülni. Depressziós lett, és idegbeteg, semmihez nem volt kedve és leszűkült a gondolkodása bizonyos témák köré, nem nagyon lehetett beszélgetni vele. Persze a depressziótól folyton fáradt volt és egyre többet aludt. Mikor végre munkája lett akkor visszatért a normál kerékvágásba.

Ezt megint nem nagyon nevezném relaxiációnak, de leírtam hátha érdekel.

De egy sima két hetes relaxáló pihenés nem kéne, hogy ilyet okozzon.

Szerintem ha a relaxálástól ilyet észlel valaki, akkor az nem a relaxációtól van, hanem pl. depressziótól ami krónikus fáradság érzettel társul és az ember ezt próbálja a túlzásba vitt relaxálással kipiheni. De a lelassulást és az érdektelenséget maga a depresszió okozza, nem a relaxáció. A relaxáció szintén csak következmény lenne.

Ha pedig túl sokáig vagy kénytelen vagy pihenni. pl. munkanélküliség, hosszas betegség, értelmetlenül eltöltött nyári szünet, akkor az is depressziót okozhat.