Furcsa gondolataim vannak, néha meginog a szellemi egészségembe vetett hitem. Szerintetek ez normális? Bővebben lent

Örömöt érzek ilyenkor, hogy megijesztettem az embereket, meg kellemetlen helyzetbe hoztam őket.

Igazából ez csak 2 példa, de nem csak nők, férfiak, bemennék egy bevásárlóközpontba, és beszólnék minden embernek aki nem szimpatikus, meg néha elég keményeket is, vagy követném, és figyelném mit szól a helyzethez, stb.

Tudom, furán hangzik, én ezt nem tudom megérteni, pedig nem unatkozom, de még is ah szabadjára engedem a gondolataimat, érdekes dolgok születnek.

#2

Érdekes amit írtál, családommal nem vagyok valami jó kapcsolatban, nem is igazán foglalkozok velük, tulajdonképpen senkivel sem rokoni körömből.

Amúgy én nem akarok megfelelni senkinek csak magamnak. Talán kiskoromban volt ez inkább, hogy jól tanuljak, hogy a szüleim ne legyenek idegesek, de amúgy nem.

Főleg most, nem nagyon érdekel ki mit gondol rólam a családomban, sokkal fontosabb az, hogy aki számít nekem, azzal tartsam rendesen a kapcsolatot, meg inkább annak akarjak megfelelni, pl a cégen belül.

lehetséges. :)

majd keresek magamnak valami sportot, ami adrenalint ad, és felpörget, hogy levezessem a felgyülemlett gondolataimat, meg a feszkót :)

ha nem segít, akkor kipróbálom ezeket, amiket leírtam, de csak a legvégső esetben, és nem akarok ártani senkinek, ezt fontos megjegyeznem, csak szóban szúrnék oda egy két szót az emberkéknek, a fizikai kontakt nálam nem játszik.

De ha intelligens emberrel hoz össze a sors, akkor ő valószínűleg tudja magát kontrollálni, és megpróbál visszavágni szóban ő is.