Miért idegenkednek az emberek attól, ha meghallják, hogy valakinek mentális problémája van? Így elég nehézkes a pszichológus által javasolt kapcsolatteremtés, őszinteség és nyitottság.

Nézd, ha nem ismernek és a kezdetek kezdetén ezzel nyitsz, nem igazán lehet elítélni a másikat, hogy inkább odébb áll.

Szerintem nagy teher valakinek a nyakába rakni, hogy depressziós/skizofrén/akármi vagyok, mert ez úgy jön le, hogy egyből segítséget, megértést vársz, ami egy kvázi idegentől elég nagy kérés. Ha már mélyebb a kapcsolat és kialakult egyfajta adok-kapok a másik is mondhatja, hogy ismer, tudja, hogy jó fej vagy, te is támogattad őt a nehéz időkben, így ő is viszonozza. De egy friss kapcsolatban nem kell ennyire őszintének lenni, ez kb. olyan mintha egy állásinterjún azzal kezdenéd, hogy szeretsz sokáig aludni, néha elkésel innen-onnan, még ha ez is te vagy és igaz rád. Attól még lehet nyitottnak, őszintének lenni, de kezdetekben inkább mutasd egy másik oldaladat.

Ennyire azért nem merném általánosságban kijelenteni, hogy idegenkednek az emberek tőle. Leírok egy képzeletbeli beszélgetést:

-Szia!

-Szia!

-Képzeld, én szociopata vagyok!

Na most ha ezt így elsőre bekapja az ember, szerintem vagy azt hiszi, hogy vicc, vagy komolyan veszi és köpni-nyelni nem tud... Van aki korábban nem is találkozott még ezekkel a mentális betegségekkel, azt sem tudja, mi fán terem, akkor nyilván nem tud érdemben reagálni rá. De vannak olyan emberek akik kifejezetten érdekesnek találják, csak velük sem így kell tálalni. Aztán egy idő után az érdeklődés meg az újdonság varázsa elmúlik, és normális emberként kezelnek, és akkor kialakulhat barátság vagy akármi. Szóval van aki nem idegenkedik, csak keresni kell!

szerintem emberfüggő ki hogy reagál. nekem egy ismerősöm volt ilyen ő bevallotta nekem de nem lett rosszabb a kapcsolatunk, elfogadtam , megértettem és próbáltam segíteni ha tudtam. De már ki jött abból a korszakából szerencsére.

De ha csak akkor nyílj meg bárkinek is ha már kicsit közelebb álltok egymáshoz.