Mi lehet a hugommal?

Szabadítsd meg attól az állítólagos barátnőtől. Nem azért barátkozik az ember, hogy mindig megaláztatások érjék, hanem azért, hogy jól érezze magát másokkal, nyilvánvalóan ez kettejük között nem nagyon van meg. Én is akkor lettem önbizalomhiányos, mikor olyanokkal barátkoztam, akik minden nap az orrom alá dörgölték a hibáimat, az ilyen kapcsolatokat jobb minél előbb kigyomlálni.

Elsősorban próbáld meg kicibálni a szobából valahogy. Nézzetek közösen valami jó filmet, egyelőre az is elég, ha nem ül a sarokban fülessel a fején, ezt az állapotot ne hagyd rögzülni szerintem. Menjetek el sportolni. Futás közben kipihegheti a stresszt, és pár alkalom után már kövérnek sem fogja magát érezni. A strandot egyelőre hanyagold, inkább olyan helyre vidd, ahol nincs sok ember, kirándulni mondjuk valamelyik hegyünkre akár. Nincs azzal semmi baj, ha az ember szerei a magányt, meg is kell szeretnie valamilyen szinten, mert az sem állapot, ha mindig másokra aggatja magát, de a húgod nem szereti, csak "belezuhant" ebbe az állapotba. Az az irreális álomvilágos dolog ijesztő már számomra. Szóval segíts neki, karold fel, tudatosítani kell benne, hogy a suliverseny eredménye pl az ő érdeme volt, próbáld meg megerősíteni kicsit az önbizalmát. Valami hobbit is kéne űznie, ha a gitár nem jött be, akkor valami mást, menjen el lovagolni mondjuk, az állatokkal való munka jó hatással van kivétel nélkül szinte mindenkire. De lényegében bármi jó, ami kicsit elvonja a figyelmét, az a baj, hogy a szobában ücsörgés és zenehallgatás mellett csak újra és újra átéli a kellemetlenséget okozó pillanatait.