Mit lehet kezdeni a hatalmas nagy halálfélelemmel, rettegéssel egy vizsga miatt?

Borzalmas lettem az utolsó időszakban az egyetemen. Előző félévben egy vizsgatól annyira rettegtem, hogy nem tudtam aludni 2 héttel előtte már. Elborult az agyam teljesen, azt se tudtam, mi van körülöttem. Csak tanultam, és tanultam, reggel/este sírtam. Ezen múlott, hogy tudok-e idén végezni. Most eljött a záróvizsga. A szakdogámat röhögve megírtam, ötös lett. Egy hónap még a vizsgáig, de megint elkezdődött. Csak erre tudok gondolni. Járok sportolni, de akkor is eszembe jut, kutyasétáltatás közben, mindenhol. Már zokogok, annyira rettegek. Eszembe jut, hogy mi van, ha lebénulok, ha nem jut eszembe semmi. Mi van, ha megaláznak? Ha csak én bukok meg, a barátaimnak sikerül. Egyszerűen azt sem tudom elképzelni, hogy én ott rendesen beszélek. Van egy tanár, akitől a legjobban félek, ő is ott van a bizottságomban, az ő tételeinél vagyok ki a legjobban. Elegem van abból is, hogy mindenki paráztatja a másikat, a csoporttársaimtól már herótom van. Én nem tudom, hogyan fogom ezt az egészet egyáltalán túlélni, az is eszembe jutott, hogy el sem megyek. Inkább elásom magam valahová, és soha többet elő sem jövök. Közben a szüleim támogatnak, mondják, hogy nincs tétje, legrosszabb, ami történhet: megbukom. De ők ezt nem értik. Közben itt vannak ezek a durva történetek: kit mire buktattak meg. Volt, aki elájult. Nagyon kivagyok/kileszek. Nem tudok kikapcsolni.

Van, valakinek valami jó tanácsa? 21/L