Hol találok olyan totál depis embereket mint én?

Hát ha egyedül nem menne, akkor így sem fog...

Vagy kell, hogy valaki biztasson?

Amúgy mi a tervetek? Találkoztok, és véget vettek az életeteknek? Vagy a neten keresztül fogjátok egymást biztatni a tervetek megvalósítására, és fogjátok egymástól kérdezgetni, hogy nektek már sikerült-e?

Ácsi, Srácok!

Ez baromira nem vicces, hogy kigúnyoljátok a kérdezőt!

Az öngyilkossággal nem szabad szórakozni!

Jó, mondjuk annak sincs sok értelme hogy mindenki elkezdjen itt most csöpögni hogy "Ne tedd meg!", de azt a saját bőrömön tapasztaltam meg, milyen az, akinek "Fekete mélypontja" van, mert nekem is volt, csak ÉN MERTEM SEGÍTSÉGET KÉRNI, ugyanakkor nincs valami sok barátom, de nem azért mert itthon ülök, hanem mert egyes i-dióták furcsa személyiségnek tartottak, a felszínes menőzők közül pedig tartanak. Pedig normál ember szemében átlagos, a csajok szemében és szívében szerethető vagyok. Talán azért, mert azóta már feltornásztam magam egy olyan szintre, hogy ne filózzak rajta, de időnként nekem is vannak és előjönnek fekete mélypontjaim, viszont küzdök ellene, sikerrel, nem kis erőfeszítéssel!

Abszolút nem csodálkozom, hogy a kérdező feltette ezt a kérését, mert sorstársakat keres. Én ezt megértem. De ha engem megkeresel priviben és megírod az msn-címedet, én nem fogok neked segíteni abban, hogy megöld magad, ellenben ha együttműködsz velem, segítek megoldani a problémádat. De ahhoz NEKED kell átlépned a korlátaidat, én csak a lépcsőd lehetek. Tudniillik, én védem az életet, és nem tartom elfogadhatónak azt, hogy véget vessünk annak. A sok fekete mélypont megtanított küzdeni, és kievickélni a bajból.

Épp a minap láttam a fórumon egy srácot, aki ugyancsak véget akar vetni az életének, mert súlyos problémái vannak az énképével. Nemcsak pszichoszexuális értelemben, de testileg is. És hiába szeretnék segíteni neki msn-en xtül, nem mer megbízni bennem, mert fél, hogy megkeresem, és... és nemtudommi...ezt csak ő tudja, mit hisz rólam, annyira bizalmatlan, mint mindenkivel. A saját személyiségét sem meri vállalni előttem, annyira szégyelli magát, pedig rengeteg problémás embertársamnak segítettem már itt a fórumon.

Kedves Hozzászóló-társaim!

Tisztelettel kérlek benneteket, ne bántsátok a kérdezőt! Ti őt nem értitek, de nem is érthetitek meg, mert talán nektek nincs az övéhez hasonló problémátok, ti nem vagytok miatta depisek, és talán pont ezért tartjátok "ciki"-nek az ő kérését, mivel nem tudtok vele mit kezdeni, nem értitek a miértjeit!

Én tudom min megy most xtül, de én csak a fényt tudom megmutatni az alagút végén, a verem alját neki maga EGYEDÜL kell felfedeznie, amennyiben az általam előbb említett sráchoz hasonlóan jobban fél másoktól ill. mások megítélésétől, mint a haláltól.

Azt viszont dicséretesnek tartom, kedves Kérdező, hogy sztem most valójában talán nem is öngyilkos akarsz lenni, hanem le7, hogy segítséget akarsz kérni.

Csak akkor keress meg priviben, ha megoldást akarod megkeresni, és hajlandó vagy ennek érdekében feltétlen bizalommal együttműködni velem!

Üdv: EE

Ne keresd a depressziós társaságot, mert mégjobban lehúzzák a lelked. Inkább menj pszichiáterhez!

Amit most te csinálsz az a "cry for help". A következő lépésed megjósolható: nyilván gyógyszereket fogsz bevenni, de nem túl sokat - nehogy megártson. Majd bekerülsz a toxikológiára - na ott fogsz találkozni hasonszőrű társasággal!!

Bocs a cinizmusomért, de veled hasonlókkal foglalkozom nap, mint nap. Tudom, hogy nem érdemes keresned ezt a társaságot, mert még rosszabb lesz a helyzet.