Hogyan ne legyek stresszes vagy passzív legalább annyira, hogy tudjak tanulni?

Az a baj, hogy valami bajom mindig van. Amikor éppen nem szerelmi ügyek miatt vagyok ki akkor a vizsgák miatt. Nem azért mert annyit tanulnék, hanem mert sok apró kis beadnivaló van és szétforgácsolódik az energia. Nem tudok fókuszálni. Napról napra változik minden sulis vizsgamunkákkal kapcsolatban, ehhez való alkalmazkodás és utána legalább annyira felfrissülni, hogy oda tudjak figyelni elveszi az egész napot és az idő csak telik, határidők közelednek és...

Amikor meg nem vagyok stresszes akkor meg örülök, hogy fellélegzik az idegrendszer, és egyszerűen alulmotivált vagyok.

Tudom, hogy csak önuralom kérdése lenne, de valahol ez így nincs rendjén. Egy egészséges ember örül ha tanulhat, hogy tudjon. Olvasok meg érdeklődök akkor amikor nem kéne tanulni, de ha vizsgáról van szó akkor kiábrándít a dolog, hiába tudom, hogy nem a vizsga a lényeg, hanem, hogy legyen mögötte tudás.

Nem tudok kiigazodni magamon. Sosem voltam jó tanuló, talán ez a baj?