Pánik beteg vagyok?

De, más is szenvedett ettől a problémától. És 95%-uk csak a fenti módszerrel boldogult vele. 5%-uk mással, de meg is kellett elégednie egy sokkal szerényebb eredménnyel. És végül van a sokaság, akiknek SOHASEM volt ilyen nyavajájuk, de a A-tól Z-ig minden gyógyszerre elmondják a betanult dumát: ne szedd, méreg, csak a gyógyszergyártók összeesküvése, nem használ, függőség stb. Végettük már az emberiség fele kihalt volna.

Én majdnem 2 évig szedtem az antidepit, mellette fél év után tudtam elhagyni a nyugtatót.

Ne érts fèlre, nem vagyok gyógyszer ellenes, ha fáj a fejem én is bedobok egy algopirint, de ha egy mentális betegsègrõl beszélünk, ami igen is egyban dõl el, mivel eleve az agy kémiájával vannak gondok, eléggé könnyelmû dolog kijelenteni, hogy csak és kizárólag a te utad a járható, aki mást állít az sosem volt pánikbeteg...

Én például 20 èvesen egy félresikerûlt lsd trip következtében sereztem ezt a kis problèmát, a következõ 3 évem maga volt a pokol, kétszer megjártam a zárt osztályt és semmilyen antidepresszáns nem segítet, amint megéreztem bármitöl a szívverèsemet, irgalmatlan szorongás, rettegés, halálfélelem lett rajtam úrrá, volt, hogy bilincsben vittek el a mentõsõk a munkahelyemrõl mert annyira zavarodott voltam, hogy az emberek féltek körülöttem. A nyugati orvoslásnak az ég világon semmit nem köszönhetek, csak 3 évet a pokolban... egy maszek pszichiáter ajánlott, tanított meditációs és légzõgyakorlatokat, amikkel sikerûlt évek alatt fokozatosan kikeverednem ebbõl a szarságból, jah internetes fórumokon rengeteg embert találtam már akik hasonló utat jártak be, sokak tartjuk is a kapcsolatot és segítjük egymást és érdekes módon a mi tapasztalatunk, hogy az antudepi azoknak segít, akik a közelében nem voltak annak amit mi megjártunk, mégsem akarjuk ráerõltetni az emberre, hogy csak ez és minden más kamu...

És az most mire bizonyíték, hogy egy gyógyszerrel (antidepresszáns) nem sikerült gyógyítani egy olyan állapotot (lsd trip miatti probléma), amire nem is tervezték.

Az antidepiket, ezen belül is főleg az SSRI-ket kifejezetten szorongás és pánikbetegség ellen fejlesztették ki.

És igen, jól mondtad: az agy kémiája. Pont azért tud hatni rá gyógyszer, mert a gyógyszerek is a kémiába nyúlnak bele. És pont ezért nem kell elvakultan bízni a meditációban, jógában stb, mert az nem tud olyan szinten belenyúlni, hacsak valaki nem guru. Ilyenek viszont aránylag kevesen vannak köztünk.

"95%? Nem tartod picit légbõlkapottnak az állításaidat?"

Nem.

Az öngyilkosokat illetve, akik maradtak ebben az állapotban nem számoltam egyikbe sem.

Kár volt felidefesítenem magam egy ilyen hülyén...

Szóval egy szóval nem mondtam, hogy ne szedj gyógyszert, azt sem mondtam, hogy elvakultan hinnék a légzôtechnikás, meditációs módszerekben, egy biztos, ha az m7 közepén jön rád egy pánikroham, és nem tudodtudatosan helyesebb irányba terelni a gondolataid, nem tudod lenyugtatni a tested pánikreakcióit, akkor bizony nagy kakiban vagy. Ez egy olyan betegség amivel együtt kell élni elmúlni van akinek évekig nem jelentkezik, aztán egy nem várt stresszhelyzetben sunyi módon elõtör...

Ha az M7-esen kapsz pánikrohamot biztos lehetsz benne, hogy egy nyugtató is leviszi annyi idő alatt, mint hogy ha légzőgyakorlatokat végzek, sőt előbbi legalább biztosan.

Ezen felül, - legalábbis nálam - az antidepi kúra után azóta (2 éve) nem volt pánikrohamom, előtte viszont igen. Szorongás volt, de roham nem. És ez azért nagy előny. Kezeletlenül viszont tényleg bármikor előjöhet percek alatt is, aztán akkor sóhajtozhatsz. Főleg az M7-esen.