Pánikbetegségből gyógyszer nélkül hogyan lehet meggyógyulni?

egyszerűen rájöttem hogy hülyeség. depresszióm volt, meg pánikbetegség, de egy év alatt fokozatosan "meggyógyultam". ahogy tudtam környezetet változtattam, beiratkoztam a városi könyvtárba és elkezdtem olyan könyveket keresni amik érdekelnek (pl. fizika). elkezdtem kevesebbet foglalkozni magammal meg a problémáimmal és láss csodát, ma már semmi bajom.

Sehogy. Ha a gyógyszer mellé társul pszichoterápia is, akkor egy idő után lehet csökkenteni a gyógyszer mennyiségét és el lehet hagyni. De úgy, hogy el sem kezded szedni, vagy hirtelen abbahagyod, és elmész helyette meditálni, úgy csak súlyosbodik a helyzet. (És ezt úgy mondom, hogy jártam agykontroll tanfolyamra, és használtam is sokáig az AK-t.)

Én próbáltam helyes étkezéssel, testmozgással, dohányzásról való leszokással, mindig megfelelő alvással, de igazából bármennyire is éltem egészségesen és próbáltam kerülni a feszültséget egy szinttől tovább nem javult az állapotom. Így végülis, mivel nem vagyok gyógyszerpárti de tovább így nem működhetett, egy "természetes" alapú gyógyszert próbáltam meg. Az határozottan javított az állapotomon.Előtte napi több rohamom is volt, mostanra ez lecsökkent havi 1-2re és az intenzitása is tizedannyi. Tehát mondhatom hogy ismét normális életet tudok élni.

hm... amikor depressziós voltam szedegettem a gyógyszereket, de aztán elegem lett hogy elbutított. kb 1-2 hónapig szedtem, aztán egyik napról a másikra elhagytam. volt utána 1-2 keményebb hét vagy hónap, de fokozatosan enyhültek. én nem hittem abban hogy a gyógyszer segít hosszútávon, ezért nem is volt rá szükségem. az a lényeg hogy mit hiszel. persze nem úgy, hogy "oké holnaptól semmi bajom nem lesz, hanem lehet hogy holnap is sz.r lesz, de talán kevésbé, ésígytovább"

Ne keverjétek A-t a B-vel. Mint a legtöbb betegségnek, a pánikbetegségnek is vannak különböző intenzitásai és nagyon sokféle formába jelentkezhet. Nem mindenkinek elég annyi hogy változtat a "felfogásán", és ezt az tudja aki valóban olyan tüneteket produkált amik az életét megkeserítették vagy ellehetetlenítették. Engem a mentő szirénázva vitt el annyira erős tüneteket produkáltam és csak bent derült ki hogy hoppá pánikrohamom volt és én magam sem tudtam. Mondogathattam volna én utána magamnak hogy holnaptól jobb lesz és próbáltam is csak sajnos semmire nem mentem vele azon kívül hogy hullámokban törtek rám napi többször a rosszullétek, pedig egy pozitív felfogású ember vagyok. Van akinek ha tetszik ha nem szüksége van gyógyszerre, mert nélküle csak egyre lejjebb csúszik és egyre nehezebb lesz kimásznia belőle. És azt az egyet tisztázzunk, hogy nem azt mondom hogy nyugtatón éljen az ember, mert én sem szeretem ha folyik a nyálam annyira kába vagyok, de bizony vannak nagyon jól ható hangulatjavítók amik az idegrendszer megfelelő részére gyakorolnak hatást és nem tompítanak, nem pörgetnek, csak egyszerűen nem lesznek rohamaid. Utána ha megtanulsz megint normálisan élni majd lehet arról beszélni hogy nélküle is menjen.

tudom, az elején nekem se ment, és elküldtem melegebb éghajlatra azt aki ilyeneket mondott nekem :)

Nincs problémám azzal amit írtál, csak mindannyian mások vagyunk. Sokaknál a pánikrohamot tudatalatti dolgok váltják ki, és nyilván ha tudnánk rá sitty-sutty hatni akkor senki nem lenne pánikbeteg. Ez nem ilyen egyszerűen műküdik.

én meditációs és légzõgyakorlatokat alkalmazok.