Öngyilkosság jár a fejemben és nem tudom elűzni a
gondolatot. Úgy érzem ez az egyetlen megoldás miközben
tudom, hogy ez nem igaz. Van célja az életemnek de annyi
kudarcom van, hogy nincs erőm újra felállni! Mit tegyek?
Milyen keserűség és fájdalom ért? Ismerek egy nénit, aki 5 évesen elvesztette az anyukáját és egy gonosz mostoha nevelte. Felnőtt korára férjhez ment, gyerekeket szült, 56-ban a férjét lecsukták igazságtalanul, mert nem csinált semmit és ő ott maradt 3 kisgyerekkel egyedül. Nekem ő a példaképem, mert felnevelte őket, összeszorított foggal, sokat imádkozva, de küzdött, amikor küzdeni kellett. Most 90 éves a néni és boldog.
2014. febr. 27. 09:39
Hasznos számodra ez a válasz?
Ja és ez a néni, mikor a szomszéd néni beteg lett, őt is magához vette a három gyerek mellé! és gondozta haláláig a nagy semmiért, lelkiismeretből, mert a szomszédnak nem volt rokona aki ápolta volna.
2014. febr. 27. 09:40
Hasznos számodra ez a válasz?
3/12 A kérdező kommentje:
Minden tiszteletem a nénié!De az én esetem eltér ettől.Nem azért tettem fel a kérdést,hogy aztán panaszkodjak.Nem tudok a sérelmeimről beszélni mert félek a megaláztatástól..én egy rossz ember vagyok és a halál a legjobb megoldás számomra.Aki erős él aki gyenge haljon meg!Ezt üzeni számomra amit írtál.Köszönöm
Dehát azért vagy gyenge, mert gyenge akarsz lenni. Minden fejben dől el. Milyen megaláztatástól félsz? A többi embertől félsz magyarul?
2014. febr. 27. 11:55
Hasznos számodra ez a válasz?
# 1:
Bűntudatkeltés... Ez valóban működik egy depressziós embernél... Tapasztalatból mondom, hogy az ilyen szövegek csak közelebb visznek valakit a kötélhez, nem segítenek.
Orvoson és pszichológuson kívül más tanácsot nem tudok sajnos adni. Viszont legalább vannak céljaid, nekem még azok sincsenek. :(
2014. febr. 27. 18:47
Hasznos számodra ez a válasz?
5: Lehet találni célt. Biztos van, ami érdekel,amiben örömöd leled, függetlenül attól, hogy milyen mélyen vagy.
2014. febr. 28. 23:40
Hasznos számodra ez a válasz?
# 6:
Nem, egyáltalán nincs konkrét célom és erre azt mondta a pszichiáterem, hogy kognitív viselkedésterápia kéne. Persze nem lett belőle semmi és itt vagyok még mindig célok nélkül; egyszerűen napról napra élek.
2014. márc. 1. 00:16
Hasznos számodra ez a válasz?
8/12 A kérdező kommentje:
Nem tudok egy orvos elé állni és azt mondani neki problémáim vannak.Félek attól,mit gondolna rólam.Eleget aláztak már meg az életemben.Azt látom,hogy a körülöttem lévő embereknek sikerül még olyanoknak is akik rosszabb dolgokat csináltak nálam...rám pedig nincs senkinek szüksége!Teljesen feleslegesnek tartom magam...csupán azért nem lettem még öngyilkos mert félek megtenni mert édesanyám és a párom belehalna ha bármit is tennék magammal.Nagyon sokszor voltam már a padlón de mindig felálltam egyedül,most nem vagyok rá képes..
9/12 VGloria válasza:
Szia,
Szerintem majdnem mindenkinek van ilyen korszak az eleteben, kinek mennyi ideig tart ez az idoszak, az egyeni. Mindenkeppen javaslom, hogy kerj segitseget, az orvosod nem fog semmi rosszat gondolni rolad, mert rengeteg ember van ilyen szituacioban. Ha az segit en szivesen meghallgatlak, sok idom van ha gondolod irj pmet. Kitartas :)
2014. márc. 8. 00:35
Hasznos számodra ez a válasz?
Sajnos "ez " ellen nincs különösebb megoldás...küzdeni kell a gondolatokkal,hogy nehogy végrehajtsa az ember a legroszabbat.Ez az igazság. Szivesen barátkoznék veled...én is hasonló cipőben vagyok.
2014. márc. 11. 20:52
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza:
válasza: