Ebből ki lehet lábalni, vagy már csak rosszabb lesz?

16/F vagyok.

Tavaly szeptemberben kezdtem a középsulit.A korábbi osztályomat a végén már nem szerettem,de azért pár emberrel elütöttem az időt-végül egyikőjüket sem tartottam meg barátnak a továbbiakban.

Az új osztályom jó,de mivel nem a városomban van (bejárós vagyok),így nagyon nem tudok velük csak suliban beszélgetni,facebookon meg nem akarok.

Ez volt a kisebbik baj.

Rossz szakot választottam,a tanulmányi eredményem elérte azt a szintet,hogy szégyellem.

Lusta lettem.

Közben fokozatosan léptek ki az életemből a régi barátok;de nem jöttek újak.

Barátnőm elveszítettem,bármennyire igyekszem,nem sikerül újat szereznem...nem vagyok se "swag",se semmi.

eddig vidám,optimista voltam,mindenki így ismert.

viszont most az utolsó reményem (egy lány) is elszállt,az utolsó haverommal együtt.

kimentem a város melletti gátra kiszellőztetni a fejem,de csak arra jöttem rá,hogy szemét lettem.

nincs senkim.

egyedül maradtam.