Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Szociálisfóbiám, agóra fóbiám...

Szociálisfóbiám, agóra fóbiám és depresszióm van. Hogy tudnék meggyógyulni? Egésznap a lakásban vagyok, telefont nem bírok felvenni és ajtót kinyítni se! Ez nem élet! 17/L

Figyelt kérdés
2009. dec. 2. 08:18
 1/8 anonim ***** válasza:
Pszichológus kell.
2009. dec. 2. 08:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 A kérdező kommentje:
Járok ,de nem ér semmit!
2009. dec. 2. 08:42
 3/8 anonim válasza:
100%
Szia,ugy két éve nekem is ugyanezekkel a betegségekkel kellett szembenéznem. A lakàsban is pànikrohamaim voltak naponta többször. Nem tudtam kimenni az utcàra egyedül csak kisérettel. Tulajdonképpen semmire nem voltam képes egyedül. Igy nem is tudtam egyedül kilàbalni belöle. Neked azt tudom mondani segitségképpen hogy keress meg hamar egy szakembert, aki ebben segiteni tud. Minnél hamarabb teràpiàt kapsz,annàl sikeresebb és gyorsabb a gyogyulàs. Van kiut csak sok eröre és türelemre van szükséged.és olyan szülöre, tàrsra, baràtra, aki melletted àll és ebben segit. A szakember kivàlasztàsa is fontos. Nem jo hamar feladni,mert nem lesz könnyü, de jo ha megtalàlod a neked legjobban passzolo férfi vagy nöi pszichiatert. én gyogyszerellenes vagyok, de az elsö idöszakban nagyon sokat segitett a gyogyszer, hogy talpra àlljak. Nagyon jo segitség még, (ha nem tudsz a problémàidrol beszélni) egy kineziologus. Az én pszichiaterem kineziologus és agykontrolos is egyben. Nagyon jo fej nö. Szavak nélkül is sokat segitett. Ma tudok egyedül pl.telefonon beszélni ha vmit el kell intéznem, elmegyek egyedül beväsärolni, emberek közé, amit azelött el sem tudtam volna képzelni. Mindentöl rettegtem föként hogy valaki megszolit az utcän. A depresszio sajnos nem mult el, de nekem több mint 20 éve van mär. Vannak depresszios idöszakok, amikor a szociälis fobia felerösödik, de ezzel mär együtt tudok élni. A szakember arra is megtanit téged, hogy személyesen neked mi az ami segit a feloldäsban, mi az ami a mindennapokban erösit, és hogy majd egyedül hogyan tudsz ezzel megbirkozni. Nagyon sok sikert eröt, szeretetet és kitartäst kivänok neked..
2009. dec. 2. 08:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:
100%

Én is ilyen betegségben szenvedtem, noha nem ennyire súlyos mértékben. Pusztán csak féltem az emberektől, hogy kinevetnek, hogy elrontok valamit, hogy nevetség tárgyává válok.. így ment ez évekig. Aztán egy nap leültem, és átgondoltam. Átgondoltam, mitől is félek. Azok is csak emberek, ugyanúgy megvannak a félelmeik. Iszonyatosan szánalmasnak éreztem magam, és rájöttem, hogy minden félelmem beigazolódott, mert annyira rágörcsöltem a kudarcokra, hogy aztán el is követtem a hibákat. Így aztán indokoltnak láttam a saját kis elméletemet.

Ám miután erre rájöttem, és elkezdtem kizárni ezeket a gondolatokat, minden helyrejött.

Elkezdtem tanulmányozni a különböző emberi viselkedésmintákat és mimikát, hogy megtanuljam, milyen jeleket adnak le az emberek a környezetemben. Utána már tudtam, hogy senki sem olyan magabiztos, mint az én gondoltam, mindenki fél valamitől. És ez erőt adott, onnantól én már nem féltem.

A pszichológus vagy pszichiáter max rávezethet dolgokra. A változást az embernek magának kell akarnia. A gyógyszerek egy dologra jók: hogy elzárják előlünk a problémát, de attól az még nem fog megoldódni.

2009. dec. 2. 09:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
Gyógyszerek szerintem sem érnek sokat csupán az idegrendszered "tompítják",nekem is voltak ilyen problémáim,kb. 3-4 hete szűntek meg,elején gyógyszert szedtem,aztán jártam sokféle szakemberhez,stbstb,ismerkedtem interneten akik itt laktak ahol én,legalábbis a közelben,és akkor jóbarátságokat kötöttem velük.és igen amit előző válaszoló is írt hogy magamba néztem rájöttem hogy nem ülhetek itt életem végéig , és hogy más is fél csak nem mutatja ki így,úgyhogy eldöntöttem nem érdekel mások véleménye,azóta újra járok iskolába,nem vágdosom a kezem,nem akarok meghalni,van barátnőm stb :) 15/F ( tudom nem nagy segítség,de talán mégis )
2009. dec. 3. 09:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
Téleg túl fiatal vagy ilyen problémákhoz. Sajnálak rajtam ezek a dolgok 24 éves koromba robantak ki miután kiruktak és sokáig nem találtam munkát. Visszont kitartás mert van kiút, csak ne mondogasd magadnak hogy mi a baj mert teljesen be fogod magadnak szugerálni. Nálam 3 év alatt elmúlt a dolog közben is voltak kifejezeten jó napjaim. Mindenkép mozdulj ki most korán sötétedik használd ki. Nekem sokat segitett mert nem láttam mások arcát és egyszercsak rájöttem hogy az emberek totál nem néznek villágosba se. Szerintem most rögtön vedd fel a telefont és hívj fel egy barátot, oszttársat és kérdezd meg mi van. Ne ülj a gép elött nem használ. Kitartást.
2009. dec. 3. 20:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim válasza:

Meg tudlak érteni! Én most 18 éves vagyok, és már 4éve van agora fóbiám. Mostanra azért már-már tudom irányítani, de nem mindíg. Rengeteg orvosnál, psichológusnál, és szakembernél voltam már, de nem igazán segítettek. Az ember csak maga tud uralkodni rajta. A mai napig pl. ha megyek valahova, elötte nem tudok enni, ha mégis eszek akkor kihányom, folyton ideges vagyok amíg haza nem érek. Egész nap egyedül vagyok itthon, a rokonokon kívül senkivel nem társalgok. Szóval tényleg meg tudlak érteni!

De azért csak fel a fejjel, és soha ne add fel, mindíg lesz valahogy! ;) :)

2011. febr. 9. 12:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:
[link] Én őket jó szívvel ajánlom. Én is benne vagyok de lassan egyre jobb lesz.
2021. jan. 15. 19:39
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!