Létezik, hogy valaki 16 évesen tönkre megy?
Kezdem úgy érezni , hogy teljesen tönkre mentem vagy jó úton haladok felé . Az elmúlt fél évbe minden összejött.
Anyám megint iszik , apámmal nem vagyok jóba , elhagyott a barátom .Pénzel se állunk jól , nyomaszt a suli is .
Montanába nincs kedvem sehova menni , csak itthon ülni és sírni és csak sírni meg aludni .Életkedvem sincs senkihez és semmihez .
Mit tegyek , ez az állapot ellen ? :S
16 /L
Hát legyek őszinte?
Sajnos létezik. Én nem mondom azt, hogy nincs kiút, mert van. Nem mondom azt, hogy nem reagálod kicsit túl a dolgot. De én is voltam 16 éves, és biztosan állítom, hogy egy ilyen helyzetet nehezebben tud feldolgozni egy 16 éves lány, mint egy 22 éves.
Ha van kihez fordulnod, fordulj hozzá! Ha csak egy lelkizős beszélgetésről van szó, akkor is! Sokat segíthet!
ez nincs korhoz kötve sajnos. nem tudom mit csinálhatnál, mondanám hogy adok egy sört, vagy tekerek egy cigit, de lecsuknának, mert nem vagy még 18.
és fel a fejjel, mást úgysem tehetsz, egyelőre nincs hatalmad változtatni. :)
Dehogy is nincs olyan, nagyon nagy butasag lenne leirni valakinek az eletet ilyen fiatalon amikor meg el sem kezdte igazan. Ez egyebkent is egy eleg nehez idoszak, mert elkezded megerteni hogy mi tortenik korulotted, de meg nagyon keves mulik rajtad. En azt javaslom probalj meg eros lenni amig eleg idos es tanult leszel ahoz hogy a sajat kezedbe vegyed az eletedet, es addig is probalj azokra a dolgokra koncentralni ami rajtad mulik; tanulj jol, es bar a szuleided nem cserelheted le, de probalj meg minel kevesebbet erintkezni veluk, ha tudsz koltozz olyan ismeros/rokon csaladhoz akik szivesen befogadnanak, es a szuleid is belemennek. Ha ez nem megy, akkor legalabb probald meg magadat minel inkabb olyan emberekkel korulvenni akik becsulnek, akikkel oszinte lehetsz, es akiktol tanulhatsz.
Kitartas, meg nehany ev es a magad ura leszel, akkor pedig mar egeszseges tavolsagba tudod helyezni magadat a szuleid problemaitol, addig is probalj meg a sajat eletedre minel jobban felkeszulni.
Szia!
Nekem is rengeteg problémám volt/van. Egyet tudok tanácsolni: menekülj a hobbidba, ha van, ha nincs, akkor találj magadnak.
Én rengeteget olvastam, így szinte "eltűntem" a történetekben, jól éreztem magam, barátaimmal csatangoltam, rajzolgattam, verset írtam (ezzel nagyon jól ki tudtam adni a fájdalmam), fotózgattam.
Törd a fejed, hogy mihez akarsz majd kezdeni, mert pár év és érettségizel, utána jó messzire mehetsz el, ha olyan sulit választasz.
Ne add fel, próbálkozz, ki lehet ebből kerülni, még ha nem is tűnik úgy. :)
Megmondom én mit tegyél!
Tanulj tanulj tanulj!!!
Tanulj nyelveket, tanulj zenét, tanulj társadalomismeretet, tanulj pszihológiát, kisérletezz a szellemi és érzelmi roncs szüleiden!
Minnél több ismeretet és tapasztalatot gyüjtesz annál könnyebben oldo meg egycsapásra az életed amikor betöltöd a 18 at és végre elköltözhetsz otthonról vagy fásulira mehetsz kollégiumba!!
Gyúrj rá az érettségire és diplomázz le!!
Ha most hagyod hogy ez az egész lehúzzon akkor te sem mászol ki soha ebből a pöcegödörből ahol most kell élned és évek múlva majd te is inni kezdesz mint anyád mert nem lesz pénzed és nem tudod majd hoygan törj ki az alulfizetett munkádból..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!