Milyen viselkedési/személyiseg zavara lehet a húgomnak?

Kiskorától kezdve látom, hogy nincs minden rendben nála. Mikor még kicsik voltunk, akkor is rendszeresen verekedett velem, a legapróbb nézeteltéréseket is így próbálta kezelni. Volt olyan, hogy orvosi vizsgálatnál a szüleim nem tudták lefogni ketten, hogy az orvos meg tudja vizsgálni.

Telt múlt az idő, az iskolai évek során már egyre kevesebbet "balhézott" itthon, azt hittem végre rendbe jön minden. Volt hogy nagyon jól el is tudtunk beszélgetni, stb. Jó testvérek voltunk. Voltak viták, de egyre kisebb számban.

Jött a 8. osztály, külön szobánk lett, és kb. itt kezdődött el egy folyamat, amely során teljesen elhidegült a családjától.

Van, hogy csak köszön, és elmegy, meg sem hallgatja a szüleink kérdését. Van hogy nem is köszön. Velem pl. nem is hajlandó szóbaállni, ha a buszmegállóban találkozunk.

Empátiát nem érez, szerintem nem is érzett soha. Hazudni szemrebbenés nélkül tud, az észérvekkel való szembesítés után is kiáll a kitalált története mellett.

A kisebb konfliktusokat a mai napig erőszakkal próbálja meg kezelni, nem tudja kontrollálni az indulatait. Az iskolában nem teljesít jól, pedig az esze meglenne hozzá. Általánosban jelesei voltak, felső tagozatban kezdődött a jegyek romlása.

Próbáltam már erről beszélni a szüleimmel, de egyszerűen nem érdekli őket. Alig várom már, hogy elköltözhessek ebből a családból, akár albérletbe is.

Az internetes keresgélés után arra jutottam, hogy pszicho/szociopata, de ez alapján nyilván nem vonhatok le komolyabb következtetéseket.

Milyen elmezavara lehet, miért csinálja ezt? Hogyan közeledjek hozzá? Hogy próbáljam meg elmagyarázni a szüleimnek, hogy nincs minden rendjén, ez ellen tenni kellene valamit?