Mit tehetnék a szörnyen nagy (alaptalan) visszatérő önbizalomhiányom ellen?

Rengeteg történetet felsorolhatnék ide, amik mind arra utalnak, hogy nem vagyok rendben magammal, de az borzalmasan hosszú lenne.

Gyerekkoromban szüleim sohase ismerték el, ha valamit jól csináltam, mindig azt tunkolták belém, hogy nem vagyok elég, nem vagyok képes semmire. Ennek köszönhetően általános iskolában nagyon kevés barátom volt, azt éreztem, nem érdemlem meg a normális emberek társaságát, mert értéktelen vagyok. Emellett anyám folyamatosan szurkált lelkileg, hogy mennyire durva az, hogy alig van barátom az osztályban, mert igenis mindig mindenkihez simulni és nyalizni kell, így becsülnek majd meg. Én ezt már akkor hülyeségnek tartottam, de állandóan bújtam és menekültem az emberek elől, már az fursztrált, ha valaki csak rámpillantott.

Már jártam ezzel pszichológusnál, és rengeteget javult a problémám. Lett több barátom, teljesen közvetlen vagyok az emberekkel, vadidegenekkel is könnyen haverkodok össze.

Jelenlegi helyzetemre térve: az önbizalomhiány teljességgel visszatért (vagy nem volt rendesen megoldva)megint értéktelennek érzem magam, és kezdek egyre többször másokhoz mérten élni, azt érzem, kevesebb vagyok, pedig semmi jel nem utal erre, ez nem igaz, ezt ésszel fel tudom fogni, de érzelmileg nem. Szakemberhez nem tudok menni, csak jövő hónapban. Viszont meg szeretném próbálni addig is megoldani magamtól ezt a problémát, csak a kérdés: hogyan?

Bármiféle tanácsot, tippet szívesen fogadok akár ha van köztetek erre szakosodott ember avagy csak simán érdekli ez a téma, írjon nekem nyugodtan privát üzenetet, és elmesélem neki a teljes jelenlegi történetet, ami miatt rosszul érzem magam.

Előre is köszönöm!

22/L