Mit lehet tenni klausztrofóbia ellen? Szenved valaki más is ettől?
Dettó!
Az 5-re is gyalog járok teli szatyrokkal, pedig magas emeletek vannak, nem panellakás.
Utoljára vonaton lettem rosszuk, mikor egy órára megálltunk a semmi közepén.
A libegőn leérve pedig megfogadtam, hogy soha többet. Iszonyat volt. A végét már élveztem, de amikor a közepén voltunk, az volt a legrosszabb. Na onnan aztán nem lehet menekülni.
Repülő utat sokáig csak enyhe nyugtatóval tudtam elviselni.
3 dolgot tehetsz:
1. Kerülöd a kényes helyzeteket.
2. Megpróbálsz hozzászokni, lassan, fokozatosan, tudatosan. Szállj be a liftbe, menj csak 1 emeletet.
3. Elmégy orvoshoz, aki felír szorongásgátlót, vagy valami nyugtatót: Frontin, Rivotril.
A 3-at nem javaslom.
Illetve mehetsz még pszichológushoz, autogén tréningre., és némi önismeret is kell.
Gondold végig, hogy tulajdonképpen mitől is félsz? Mi az a legrosszabb, ami történhet veled az adott helyzetben? Miért félsz? Mióta félsz?
Nehéz dolog, de megoldható, én is csak tanulgatom, de már moziban, színházban nem ragaszkodom a szélső székekhez, és ha mással vagyok, akkor beszállok a liftbe, nem kezdek el hisztizni, hogy én nem.
És gondolj arra, hogy szinte mindenki fél valamitől. Van, aki a pókoktól lesz rosszul vagy egértől.
Ugye milyen nevetséges? Másnak meg a mi problémánk az. :)
Közben jött többi válasz, amíg az első válaszadónak visszaírtam '^^
Nagyjából tudom, miért van ez, és amúgy sokkal enyhébb, mint régebben. Most már be merek menni moziba, színházba, míg régebben egyáltalán nem. Sőt, alagúton is végigmentem, és enyhén féltem csak. Szóval kezdem legyőzni, de le szeretném teljesen. Igen, tudom, mindenki mástól retteg, és én épp azért, mert klausztrofóbiás vagyok, ami ugyanolyan, mint más fóbia, nem nevetem ki azokat, akik pl. a bogaraktól rettegnek, míg én nem. Hisz bennük is ugyanaz játszódik le mint bennem.
A fóbiák kezelése (kivéve szociális fóbia) egészen egyszerű, és gyors.
Nekem tériszonyom volt. Aztán amikor építkezésbe fogtam, elengedhetetlen volt, hogy ugyanúgy rohangáljak a falakon, meg a tetőn, mint a munkásaim, s egy idő után elmúlt. Amikor kiköltöztünk a panelból, a lányom, aki addig, ha a szoba sarkában meglátott egy 2 milliméteres pókocskát, sírógörccsel rohant ki még a harmadik emeletről is, rezzenéstelen arccal rázott le a meztelen karjáról egy termetes keresztes pókot.
Szóval én azt mondom, minden fóbia csak gyakorlás kérdése.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!