Folyamatos törődésre és társaságra vágyom, semmi nem tud kielégíteni. Mit tegyek?

A lényeg az, hogy közeli baráti vagy szerelmi kapcsolatokra vágyom, ahol jól érzem magam a másik társaságában, persze ez így magában teljesen normális, viszont én ezt szinte 24 órában igényelném, és amint egyedül maradok, megőrülök. Volt egy nagy plátói szerelmem, akivel a kapcsolatunk elég hullámzó volt, de mostanában sokat beszélgetünk és ott is alszok nála 1-2 hetente egyszer. Régebben egy ilyen ott alvás feltöltött volna boldogsággal és jókedvvel napokra...most pedig hazajöttem tőle és visszaestem a búskomorságba, hogy egyedül vagyok és nincs kihez szólnom, nincs aki törődne velem és nem köt le semmi. Nem sok valóban közeli barátom van, de őket folyamatosan zaklatom emiatt telefonon, stb. De persze ők sem érnek rá állandóan velem foglalkozni és az sem elégít ki, ha mondjuk telefonálok velük egy órát, mert amint leteszem a telefont, megint egyedül vagyok és majd beleőrülök. Mégis hogyan küzdjem ezt le? Hogyan kössem le magam, amikor egyedül vagyok(ilyen átlag dolgok, h filmnézés, olvasás, nem kötnek le, valamilyen szociális érintkezésre vágyom állandóan?

24/L