Tényleg szükségem lehet pszichológusra?

#3, az én kortársaim 40 év alatt nem hozták be. Nagyképűségnek hangzik, de sajnos mérhető. (Egyáltalán nem örülök neki, még ha úgy is néz ki.)

Kérdező: nem baj a zárkózottság, és az sem, ha idősebbek társaságában érzed jól magad. A fontos, hogy ha el tudod magad fogadni, legyél te, aki a saját énedet felépíted. Hallgass meg mindenkit, de arról, hogy miről mit gondolsz, magad dönts. (Engem mondjuk 10 éves koromban hat lóval sem lehetett volna pszichológushoz vonszolni, mert azt tudtam, hogy én nem akarok úgy gondolkodni, ahogy a szüleim szeretnék, és azt is tudtam, hogy a pszichológus jobban ért hozzám, mint én magam. És mivel felnőtt, nyilván ugyanazt akarja, amit a szüleim, tehát ha a közelembe engedem, abból csak baj(om) lehet.

14..16 éves koromra felvérteződtem annyi önismerettel és önelfogadással, hogy már inkább érdeklődve szemléltem az iskolapszichológus és az ofő közös rajtunk-kísérletezését. És ha akármelyikük valami olyat mondott, amivel nem értettem egyet (megindokolhatóan), egyszerűen elengedtem a fülem mellett.)

Aspergerhez tudom ajánlani elsőnek a [link] oldal elolvasását. Egy alapvető cikk, és a DSM-IV asperger szindrómához tartozó diagnosztikai kritériumai találhatóak ott.

Ha úgy érzed, hogy magadra ismertél, és a kritériumrendszert végigcsinálva az jött ki, hogy megvan az AS, és visszagondolva A GYEREKKORODRA IS megvan, akkor beszéljünk. Én ugyanis aspergerrel élek, és a [link] címen található fórumhoz is van némi közöm. :)