A párom lehet, hogy borderline személyiségzavarban szenved?
Egy kis idővel később, miután megismertem, jött elő a féltékenykedése (ő fiú, 20 éves), gyakran mondogatta, hogy szakítsunk, de persze sose lett belőle semmi, de a veszekedéseknél durván viselkedett, nagyon sokszor megbántott lelkileg. Ez kb. 2 éve volt...
Most már 3,5 éve ismerem, és történt egy eset, ami után azt mondta, hogy megváltozik, mert majdnem elveszített. Akkor könyörgött, hogy adjak neki még egy esélyt. A problémám azzal volt, sokszor nem mertem elmondani neki, hogy beszélgetek másokkal is, mert ő annyira féltékeny volt, hogy egyből elkezdett velem vitatkozni. Ez még most is fennáll részben, bár már sokat változott azóta, ez még mindig zavarja.. és úgy érzem, mintha pórázon tartana, mert sok helyre nem akarja hogy elmenjek nélküle,stb...
Gyakran, főleg veszekedéseknél (amikor fél, hogy vége lehet köztünk) hallom tőle, hogy ő semmit sem ér, az egész élete el van cseszve, és ő cseszte el, senki se szereti, mert olyan mint az apja (akit utál), és hogy öngyilkosságra is gondolt már többször, úgyse hiányozna senkinek, és hogy én meg jobbat érdemlek nála... és hogy nincs értelme az életének.
Többször vannak dühkitörései, azaz vannak dolgok, amik nagyon fel tudják idegesíteni, de amit akkor mond, azt nem gondolja komolyan (tehát pl. megverne valakit), úgyse lesz belőle semmi. Mikor veszekedtünk egyszer nem is olyan rég, elküldött engem haza, úgy beszélt velem, mint egy kutyával, és mikor szedtem össze a cuccom, elkezdi, hogy mégse menjek, sajnálja... mondtam neki, hogy de olyanokat mondott és úgy viselkedett, már féltem is tőle szinte, és akkor pedig elkezdett sírni, hogy nem akarja, hogy vége legyen, hogy nagyon imád... na most mindig ingerült nyilván egy veszekedésnél, nem tudom, hogy ez természetes-e... (ráadásul volt már, hogy ittasan volt nagyon durva velem, a történet hasonló, először dühös és utána pedig sír, hogy nem akar elveszíteni)
Azt tudom, hogy nagyon ragaszkodik hozzám. Többször mondta, hogyha szakítanánk, utána csak kihasználná a lányokat, mert nem akarna újra szerelmes lenni.
Az emberekkel szemben bizalmatlan és iszonyú kritikus, egyből negatívan áll hozzájuk, mindent, mindenkit kritizál, saját magát is, de engem is...
A gyerekkora eléggé zűrös volt...
Kérlek segítsetek... ha van kérdés, arra szívesen válaszolok.
válasza:
1."gyakran mondogatta, hogy szakítsunk, de persze sose lett belőle semmi, de a veszekedéseknél durván viselkedett, nagyon sokszor megbántott lelkileg. Ez kb. 2 éve volt... "
2."Most már 3,5 éve ismerem, és történt egy eset, ami után azt mondta, hogy megváltozik, mert majdnem elveszített."
3."A problémám azzal volt, sokszor nem mertem elmondani neki, hogy beszélgetek másokkal is, mert ő annyira féltékeny volt, hogy egyből elkezdett velem vitatkozni."
4."zavarja.. és úgy érzem, mintha pórázon tartana, mert sok helyre nem akarja hogy elmenjek nélküle"
5."Gyakran, főleg veszekedéseknél (amikor fél, hogy vége lehet köztünk) hallom tőle, hogy ő semmit sem ér, az egész élete el van cseszve, és ő cseszte el, senki se szereti, mert olyan mint az apja (akit utál), és hogy öngyilkosságra is gondolt már többször, úgyse hiányozna senkinek, és hogy én meg jobbat érdemlek nála... és hogy nincs értelme az életének. "
6."elküldött engem haza, úgy beszélt velem, mint egy kutyával, és mikor szedtem össze a cuccom, elkezdi, hogy mégse menjek, sajnálja... "
7."mondtam neki, hogy de olyanokat mondott és úgy viselkedett, már féltem is tőle szinte, és akkor pedig elkezdett sírni, hogy nem akarja, hogy vége legyen, hogy nagyon imád... "
8."(ráadásul volt már, hogy ittasan volt nagyon durva velem, a történet hasonló, először dühös és utána pedig sír, hogy nem akar elveszíteni) "
9."Azt tudom, hogy nagyon ragaszkodik hozzám. Többször mondta, hogyha szakítanánk, utána csak kihasználná a lányokat, mert nem akarna újra szerelmes lenni."
10."A gyerekkora eléggé zűrös volt... "
1.Na gyakran mondta de mégse lett belőle semmi,MERT rájött,hogy ezt más nem viselné el tőle.
2.Az emberek nem változnak meg,nem pláne vki más kedvéért.
3.Megértem,hogy nem merted elmondani, de az tény hogy én kb az első pontnál már kiraktam volna.
4.Én szembe röhögtem volna.Nem egy tini vagy (talán) akinek apu vagy anyu megmondja hogy hova mehetsz és hova nem.
5.Ez az egyik legszánalmasabb védekezés amit eddig hallottam.
6.Szánalmas.Eszébe jutott ,hogy ezt TÉNYLEG nincs olyan nő aki elviselné tőle (rajtad kívül)R.I.P
7.Szarik rá ,hogy te mit érzel ,hogy te félsz tőle itt csak az ő érzései számitanak és ő nem akar punci nélkül maradni.(sorry)
8.Mit mondjak...Szánalom,montam már párszor dehát tényleg...
9.Ragaszkodik az 1 garantált puncihoz.Befe téma.
10.Bullshit?!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!