Rájöttem, hogy ez is egy függőség. Hogy tudnék rajta változtatni?

Ez ugyanolyan betegség, mint az anorexia, kényszeres evésnek hívják.

Szerintem nem rossz, amiket a #2 javasolt, viszont ha egyedül nem menne, akkor próbálj meg pszichológushoz elmenni. Vagy először a háziorvosodhoz és onnan tovább. Egyébként lehet, hogy dietetikus segítségére is szükség lenne, ha nagyon el vagy hízva.

Pszichoterápia viszont elkerülhetetlen ahhoz, hogy jobban legyél, mert ez is valaminek a tünete, aminek a gyökerét meg kell szüntetni.

Kényszeres evésről is lehet szó, feltéve szerintem, akkor ha ez kompenzál valamit.

Tegyük fel. : sok stressz, hiány valamiben ( családi kapcsolatok megromlása, szerelem hiánya- elvesztése, barátok eltávolodása, stb ) esetleg hirtelen változás után következett be az, hogy Te elkezdtél minden éjszaka enni, ami neked " örömet okoz ".

Véleményem szerint ezzel a " kényszeres evésnek",-hívjuk így, próbálsz kompenzálni valamit.

Első sorban szerintem ki lehetne tűzni valamit magad elé.

Például. : Ma éjszaka még megengedem magamnak, hogy azt egyek, amit csak szeretnék.

Holnap már csak ennek a felét. ( ha mégis túllépném, akkor a harmadik nap nem ehetek semmit, márpedig ezt nem szeretnénk, mert akkor az evés nyújtotta boldogság érzett nem következik be, ugye )

Harmadik nap már csak ihatok éjszakánként, amit szeretnék.

Enni kizárólag reggel 6 után.

Negyedik nap kizárólag vizet ihatok éjszaka.

Ötödik nap, amikor ismét rámtör ez a kényszer, remélhetőleg már tompábban, akkor valami mással elfoglalom magam. Tudom, nem egyszerű, sokszor kibírhatatlan, hogy nem mész el a hűtőig, mert benned van a kényszer.

Ezért hívják kényszerbetegségnek.

Pl. : Letöltesz egy filmet, vagy egy torna dvd-t és végigcsinálod. Torna közben is oldod a streszt, pont úgy, ahogy evés közben..

Vagy; menj ki sétálni egy fél órát, vagy ülj be egy langyos sós vízbe.

Ha képes voltál a kényszer evésre rászokni, leszokni is képes vagy.

Megértelek, nem egy kényszerevővel volt dolgom, én magam is voltam hasonló helyzetben.

Sok kitartás, nagy erőfeszítés és élni akarás kell ehhez.

Első sorban motiváció. Most TE leszel az.

Nem vagy a tested rabszolgája, sem az elmédé, hogy olyat csinálj, amit nem akarsz!

Kerekedj felül magadon, szép sorjában

Ha ezek némileg segítettek, akkor el kell kezdeni keresni az okot, hogy mi miatt alakult ki..

Ha magadtól nem jössz rá, érdemes felkeresni egy szakembert, nem muszáj elmenni hozzá, ha kényelmetlen, de ajánlott.

Én nagyon szívesen beszélgetek veled, itt vagy valahol máshol.

Nem vagyok zseni, sem pszichológus, még csak egy annak tanuló egyetemista, aki igyekszik eddigi tudása szerint segíteni.

Remélem lesz erőd, és kitartásod !

Kellemes estét ! :)