Miért tartják az öngyilkos embereket gyávának?

Mert gyáva dolog, !!!!

Mindenhonnan újra lehet kezdeni, ha AKAROD!!

pl : 1) http://www.youtube.com/watch?v=M97vR2V4vTs ELVESZTETTE A LÁBÁT MÉGSE ADTA FEL AZ ÁLMAIT ÉS UGYANÚGY FELÜLT A BRINGÁRA

2) http://www.youtube.com/watch?v=HFmQTT87nmc NINCSEN SE LÁBA , SE KEZE MÉGIS BOLDOGAN ÉL.

csak pár JÓ példa, hogy Ők is öngyik lehettek volna, de nem MERT VOLT BENNÜK ANNYI TARTÁS, ÉS AKARAT, hogy folytatták ez életet.

És mert volt családjuk !!!

MINDENKINEK VAN CSALÁDJA!!!!!!!

Önző - azért, mert a családra nem gondol, hogy mennyire fájdalmas dolog egy családtag elvesztése, FŐLEG MERT SAJÁT MAGA VETETT VÉGET AZ ÉLETÉNEK, így még rosszabb, mert az lenne a szülőkben, családtagokban, hogy

- Miért nem vettük észre a jeleket ?? (bűntudat)

- Saját magukat okolják ilyenkor a családtagok.

És a tehetetlenség utólag már nagyon rossz, fájdalmas.

Azért ez elég egyértelmű. Akit kirekesztett a társadalom és számtalanszor megaláztak már, annak elmondhatatlan félelem és nyomor visszailleszkedni, küzdeni az emberekkel, megölnie magát viszont egy egyszerű, felszabadító dolog. Így nem lehet valami bátor cselekedetnek nevezni, hisz az lenne bátor, ha félelmét győzné le, és nem pedig a könnyebbik utat választaná.

Végül is, ha se kutyája, se macskája, mindenki egyformán utálja akkor nem önző. De ilyen ember aligha van.

Azért mert a könnyebb utat választja. Megalkuvó. Nem küzd. Könnyebbnek érzi ezt az utat. Nem kell felelősséget vállalnia. Önző is egyben, mert ha van családja, vagy barátai nem gondol rájuk, hogy mi lesz velük. Ugyanakkor saját magára sem.

Hogy valaki öngyilkos legyen szerintem nagyon lent kell lennie érzelmileg. Nem reálisan lát és gondolkodik. Szóval egy érzés hatására teszi amit tesz. Nem tudja elviselni a fájdalmat és hát legegyszerűbb elfutni ez elől mint szembenézni vele.

Engem azért foglalkoztat az öngyilkosság gondolata, mert egy semmirekellő ember vagyok. Csak szipkázom el a pénz a szüleimtől, míg az egyetemen tanulok egy olyan szakmát, ami nagy felelősséggel fog járni, és nem vagyok rá alkalmas. Sőt, talán ezzel az egész társadalommal nem vagyok kompatibilis, a szüleimmel is úgy beszélek, viselkedek sokszor, sokkal jobb gyereket érdemelnek nálam. Próbáltam változni, de ezek ösztönszerűen jönnek, nem tudom leállítani őket. Csak azért nem ölöm meg magam, mert tudom, hogy szenvednének miatta és magukban keresnék a hibát, pedig bennem van. Talán a saját magam iránt érzett gyűlöletet vetítem ki rájuk, amikor inadekvát indulatok törnek ki belőlem irányukba. Viszont lehet, hogy eljön az a pont, amikor úgy gondolom majd, hogy még a gyásszal együtt is jobb lesz nekik az, ha megölném magam.

Ez lehet, hogy gyávaság, de hogy önzés lenne, azt nem hiszem.

Akinek senkije sincs az miért önző? Azt hiszitek nincs ilyen ember? Pedig vannak jó páran. Könnyű mondani, hogy menjen pszichológushoz, meg vegyen ilyen-olyan gyógyszert, de ha nincs pénze. Sokan kértek, de nem kaptak segítséget, csak elmondják a sablon szöveget, kezdj el sportolni, keress hobbit, ami szintén pénz kérdése, azt ennyi. És nem a 12-13 éves szerelmi bánatos kis pisisekről beszélek. Sokan észre se veszik, hogyan teszik tönkre más életét.

A kéz és láb nélküli srácot szeretettben nevelték fel, ha kidobták volna a szülei, mert testi fogyatékos, akkor 1 napig se élt volna. Akit csak gyűlölet vesz körül mégis miért szeresse az életet?

Ha nincs senkije, akkor elvileg mobilabb az illető. Tehát hiába nincs pénze, keresheti a lehetőségeket. Még olcsóbb albérlet, olyan hobbik, körök, ami alapítványi alapon működnek. A "nincs pénzem" ott játszik igazán közre, ha neked el kell tartani valakit, vagy téged tartanak el, de "luxus" dolgokat már nem támogatnak. Függő viszonyban kegyetlenebb változtatni, de ha te osztod be azt a kevés pénzed, és azt csinálsz amit akarsz, előbb juthatsz ki a gödörből.

Szóval szerintem nincs olyan ember, aki "nyugodtan lehetne öngyilkos", mert tényleg semmi esélye nincs, és nem hiányozna senkinek.