Tünetek szerint tényleg pánik beteg lennék? Többi lent
1 hónapja kezdődött nálam, éjszaka rosszul lettem, úgy éreztem iszonyatosan ver a szívem, izzadtam de a másik pillanatban fáztam, remegtem majd pár pillanat múlva abbamaradt. Kb. 15-20 percig iszonyatos érzés volt, utána sem múlt el egyből, viszont másnap annyira fáradt voltam, hogy nem tudtam felkelni és itthon kellett maradnom.
Azóta párszor előjött, pl. tegnap este is, de már ájulás érzés + hányinger+ légszomj kíséretében.
Az első ilyen eset után mentem háziorvoshoz, aki megmérte a vérnyomásom, mivel "fehérköpenyes szindrómám" is van, 150/85 volt. Azt mondta mérjem naponta min. 3-szor, és írt fel enyhe stresszoldót. Elküldött vérvételre is, de minden eredményem jó volt, és az otthoni vérnyomásaim is jók voltak többnyire. Néha a pulzusom viszont 90-100 körül volt, de nem sokszor.
Először kiröhögtem az orvost, hogy nekem pánikom? Tutira nem, mert sz*rok bele általában a dolgokba, nem csinálok semmiből nagy ügyet stb... aztán most tanfolyamra járok és 1ik oszttársamnak is ez a baja :S ő mondta, hogy szerinte is pánikos vagyok :/
Gyógyszert nem szedem (Medazepám) mert magam akarom megoldani, mikor rám jön ez a vacak érzés, sok vizet kell innom, és próbálok figyelni a légzésemre, és roham előtt megmértem tegnap a vérnyomásom és teljesen normális volt.
Mit tehetnék még? Nektek mi segít?
22/l
Igen, ezek mind a pánikbetegség tünetei.
A pánikot ne úgy értsd, hogy azért tör rád, mert pánikolsz vizsgától, munkahelyi stressztől, gondoktól, stb. Attól, hogy mindent lazán fogsz fel, lehetsz pánikbeteg sajnos, mert a kettő nem függ össze, csak a név eléggé megtévesztő. Azért ez a betegség neve, mert olyan pánikszerű tünetekkel jár, amelyek általában akkor jönnek elő egy egészséges emberben, amikor egy helyzettől fél, pánikol. De ha nem félsz is épp semmitől, pánikbeteg akkor is lehetsz és aki annyira fél mondjuk egy vizsgától, hogy elájul, az még nem pánikbeteg, csak sokan sokszor keverik ezeket a fogalmakat.
Hogy mit lehet tenni, az személyenként változó. Tanulni kell irányítani az agyat, kontrollálni, tudatosítani az agyban, hogy te vagy a tested ura. Ha rád tör, akkor azonnal mással kell elkezdeni foglalkozni, rágózni, telefonodban neveket böngészni, bármit, ami leköti az agyad egy picit. Ha városban jön rád akkor kezdj el kirakatokat nézegetni, feliratokat olvasgatni, hívj fel valakit, legyen nálad fülhallgató és kezd el zenét hallgatni. Ha éjjel otthon, akkor kapcsold be a tv-t, nézz valamit, a lényeg hogy az agyad dolgozzon és ne veled és a képzelt tünetekkel foglalkozzon.
Az a baj, ezek a folyamatok öngerjesztőek, rám például állandóan szédülés jött a nagyobb áruházakban, aztán ettől elkezdtem parázni, összekötötte az agyam a kettőt és a végén már otthon rosszul voltam, ha tudtam, hogy mindjárt indulunk vásárolni.
Az önkontroll a lényege. Sokaknak segít, ha van fejben egy ún. "nyugalom szigetük", egy hely ahol jól éreznék magukat (lehet ez tengerpart, egy erdei tisztás, bármi, a lényeg, hogy legyen egy fix kép a fejedben a helyről), és amikor jön a pánik, akkor csukott szemmel képzeld oda magad.
Szakemberek pedig tudnak segíteni abban, hogy kb. 6-10 alkalom alatt megtanítják az autógén tréning technikáit, csodákat művel, az ember újra ura lesz a testének, ez egy közel 15-20 perces folyamat, amit én pl úgy tanultam, hogy a végén mindig el kellett mondanom, hogy "nyugodt vagyok, nem zavar semmi, nem zavar senki" és oda jutottam vele, hogy a végén, ha jött a pánik, már nem kellett az egészet végigcsinálnám, csak megálltam, becsuktam a szemem egy pillanatra, elmondtam magamban ezt a mondatot és már jól is voltam. Tanulékony az agy, könnyen társít érzeteket helyekhez, gondolatokhoz. :)
Az is fontos, hogy ne keresgélj tovább testi okokat, kivizsgáltak, nincs bajod, ne méregesd tovább a pulzust, vérnyomást, innen sok pánikosnál egyenes út visz a hipochondriához, arra meg semmi szükség. :)
Önerőből simán talpra lehet állni, csak meg kell találni a megfelelő módszert és nem elkezdeni gyógyszereket szedni rá (nyugtatók, antidepresszánsok), mert az egy végeláthatatlan folyamat. Egyedül, erőből, menni fog! :)
Nagyon szépen köszönöm a válaszaitokat :D Nagyon jó, hogy ennyi mindent leírtál nekem, biztos hasznát fogom venni :)
Nem is szeretnék nyugtatókon meg ilyesmiken élni, tudom, hogy le tudom majd idővel győzni, csak meglepő és ijesztő volt ez az egész számomra. Már nem méregetem a vérnyomásom, tudom, hogy nem testi tünet, csak nehéz volt "elfogadni", hogy ilyen velem is megtörténhet. Azt hittem annak nagyobb az esélye a pánikbetegségre, aki szorongó, félős, de már látom, hogy nem. Minden agyban dől el.
Köszönöm még egyszer :D
Ha bármi segítség kell, szólj nyugodtan!
Igen, agyban dől el az egész és elég nehéz dolog ez, nekem is voltak benne hullámvasutak, de idővel, kitartással menni fog ;)
Figyelj rám! A legfontosabb, hogy ne foglalkozz vele egy akármilyen nehéz az első 1 hónap nagyon nehéz lesz de szerintem csak így sikerület, ha jön egy pánikroham mond el magadnak hogy ez csak egy roham és valójában semmi bajod(mert tényleg nincs).Amint elkezdenél vele foglalkozni tereld el a gonolatod és nyugtasd meg magad! kb 2-3 hónap után semmi bajod nem lesz.Jah igen, és ajánlom a citromfű teát,és valamilyen programmal vezesd le a feszültséget(pl. futás).
Remélem segítettem /egy gyógyult pánikbeteg/
Ha jót akarsz magadnak, megérted, hogy miért alakult ki, így a konfliktusod megoldásával azonnal elmúlik: http://www.youtube.com/watch?v=XYLbbC4o2dA
Egészségedre!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!