Mit csináljak? Egy levél SR Xanax gyerek adag nekem egy napra!

Akkor talán kezdj el foglalkozni magaddal és felelősséget vállalni magadért (és a testedért, mielőtt szétgyógyszereznéd magad).

Csak tőled függ hogy hogyan érzed magad a bőrödben. Neked is van célod és volt okod leszületni.

Inkább találd ki hogy mit kezdenél az életeddel. Amúgy a gyógyszerfüggőség sok esetben jelentheti hogy nem tudsz vagy nem akarsz szembenézni az érzéseiddel.

Ha meg már egy levéllel sem érzed a hatást akkor jól elmérgezted a májad. Egy tisztítókúra sem ártana.

De a te életed a te döntésed. Nem a szituációk (vagy érzések, események) határoznak meg minket csupán az ahogyan reagálunk rájuk.

Ha le is akarnál szokni akkor az elvonási tünetek még napokig, hetekig kitartanának, idegességgel járna, tehát kell hogy legyen kitartásod és elhatározásod.

Attól semmi sem lesz jobb hogy önpusztító életet élsz. Egyszer így is úgy is szembe kell nézned a valóságoddal, jobb ha minél előbb elkezded menekülés helyett.

Na jó de a függősékről le is lehet jönni. Ha látnád hogy néz ki egy ember 10 év gyógyszerfüggőség után, te nem akarnál olyanná válni. Mire vársz? Hogy bekerülj a pszichiátriára huzamosabb időre?

Milyen hangulati zavar amúgy? Inkább verj szét egy berendezést minthogy magadban ilyen mértékű kárt tegyél.. persze csak ha van rá lehetőséged és még akkor sem lesz jobb, csak ha szembenézel magaddal. Nem tudom hogy tudod e mennyire káros a szervezetednek (agynak, májnak főleg) az amit teszel a testeddel. Nem egyszerűbb lenne inkább megoldani a problémát, mint elnyomni? Ennek az elfojtásnak, elnyomásnak végzetes következményei lehetnek. Viszont ha a megoldás keresése mellett döntesz akkor egy kellemetlen időszak után újként születsz újjá. Na jó mondjuk ha olyan ember vagy aki nem tanul más kárán akkor mindegy, remélem azért jó irányba fordítod az életed ha már majd legalább a saját károdon tanulsz egyszer.. Már ha túléled addig.

Kimennél Erdélybe egy hosszú túrára vagy egy normális környezetbe, vagy egy túlélőtúrára, akkor mindjárt jelentéktelennek tűnnének a hangulati zavaraid...

Városi nyápic fertőzés. Mint a homoszexualitás.

Amúgy még azóta sem vetted be a Tegretolt?

Kicsit felháborít az, amilyen hangnemben válaszolnak itt egyesek. A kérdező nem jókedvében kezdett gyógyszereket szedni és ebben az esetben a "szedd össze magad, nézz magadba, légy erős" típusú kommentek nem sokat érnek.

Először is.. ezeket gondolom egy doki írja fel neked... háziorvos? pszichiáter? először velük kéne beszélned erről a dologról... ez már valóban gyógyszerfüggőség és tényleg tönkre fogod tenni magad, de még van visszaút.

(egyébként a benzodiazepinek és a barbiturátok is a központi idegrendszer gátló szinapszisaira hatnak, a benzodiazepinek gyakrabban nyitják a GABA csatornát, a barbiturátoktól pedig tovább tart nyitva)

Nyolcas, szerintem félreértettél. Tudom hogy nem jókedvében kezdte szedni, mivel én is voltam hasonló szituációban. Pont ezért nem írtam olyan baromságokat hogy légy erős meg hogy szedd össze magad.

De ebből a helyzetből csak magát tudja kihúzni, még a legsúlyosabb esetekben is hatásosabb megoldani egy problémát mintsem elnyomni gyógyszerekkel és helyrehozhatatlan kárt tenni a testben. De mint mondtam az ő döntése.

A világon nincs még olyan pusztító dolog mint a pszichiátriai gyógyszerek. Még az alkoholisták is később halnak amúgy. És pont azért írtam ilyen kritikusan mert emlékeztetett az én helyzetemre. Most még talán van visszaút, de amíg a környezet ilyen, hogy a gyógyszerezésben segít, sőt támogat, elég nehézkes...

Amúgy a világon (elsősorban az USA-ban) a legtöbb haláleset a pszichiátriai gyógyszereknek köszönhető. Még az illegális drogoknál is veszélyesebbek.