Mit tehetek, ha nem tudok kicsit se agresszív lenni idegenekkel?

A tanárod jót akart neked. Igaza volt. Mármint abban, hogy ne másokat utánozzunk. Mond ki mindig azt amit gondolsz vagy érzel! Ha erre nem vagy képes mások előtt, akkor az egód a gond. Vagyis próbálsz mások előtt megfelelni, hogy csak jót gondoljanak rólad. Mert ki szereti, ha valaki rosszat gondol rólunk? Senki. Ezért vagyunk képmutatók, és viselünk "álarcokat". Mást veszünk fel a főnökünk előtt, mást a szüleink előtt, mást ha templomba megyünk és más álarcot egy hajléktalan előtt. Az őszinteség alapja, hogy felvállaljuk magunkat és tetteinket. "Igen ez én vagyok, tetszik vagy sem, de megmondom a frankót." Nem kell mindenkinek megfelelünk. Álszenteskedés az egyik legundorítóbb tulajdonság.

Szerintem, de ez csak az én nézetem, te túlságosan adsz mások véleményére. És mivel próbálsz mindenkinek szépet, a jót mutatni, belül szorongani kezdesz, hogy ez azért mégsem te vagy. És ilyenkor, sokan kibeszélik a másikat a hátuk mögött, vagy csak morognak egyet, de így folyton feszültek. Figyelnek, mit hogyan csinálnak, nehogy "hibázzanak" valahol. Pedig senki sem tökéletes.

"Ti farizeusok, miért tisztogatjátok a kehely külsejét, ha amit isztok, úgyis a belsejébe töltitek?"-vagyis az légy aki vagy, és ne egy "megszépített" felszínt mutass embertársaidnak!