Miért akarok öngyilkos lenni? Mi a bajom?

Mindenek előtt: keress fel egy pszichológust, jobban tud segíteni, mint pár anonim fórumozó.

Azt írod, hogy egy senki vagy, semmit nem értél el... ellenben így kezdted: "Jó életem van, van munkám, jól keresek, van barátnőm" -- ez neked semmi? Van egy vélhetően jól fizető munkád. Más nyomorog, közmunkából él, vagy épp éveken át munkanélküli. Neked meg van munkád, amiből állításod szerint jól megélsz. Más nyomorog, te meg jól keresel. Más magányoskodik, vagy olyannal van együtt, akit igazán nem is szeret, neked meg van egy barátnőd, akivel szeretitek egymást.

Most őszintén: mivel nem vagy megelégedve?

Persze, gyanítom, hogy szülői hiba húzódik meg a háttérben. Le merném fogadni, hogy a hiba nem benned, hanem a szüleidben (vagy legalább egyikükben) van. Aki nem tud büszke lenni a gyerekére, aki felnőttként gondoskodik magáról, munkája van, barátnője van, jól keres, és nem egy elesett ember, az mint szülő, megbukott.

"ha nemlennének a szüleim már e földön, akkor valőszínűleg én sem élnék már" - vagy épp akkor élnél igazán, mert nem lenne, aki ok nélkül visszahúz a mélybe?

Egyébként ha már ilyen bankár-hasonlatokkal élsz: ha te veszel egy húszmilliós autót, de azzal az autóval nem tudsz a Marsra eljutni, akkor az autó a hülye? Nem hiszem... Ugyanez van szüleiddel. Felneveltek, te elérted, hogy egy siekres életed legyen, elérted, ami elérhető, de ők az autós példával élve a Marsig akarnak jutni a hátadon. Akkor ki is a hülye? Hát nem te...

(Meg úgy azért megjegyezném, hogy a gyereknevelés célja nem az, hogy a gyereket kényünk-kedvünk szerint irányítsuk. Egyáltalán nem ez.)

Annyit tudok tanácsolni, hogy próbálj meg érzelmileg is függetlenedni tőlük! Lehet, hogy külön élsz, de igazából a szüleid érzelmi pórázán lógsz. Éld az életed! Ameddig folyton a szüleid irreális követelései tartanak fogva, addig nem is lesz normális életed. Állj hát talpra, és éld az életed! Ha a munka áll a boldogságod útjába, akkor nosza, lehet keresni más munkát. Sz*rni rá, ki mit mond, biztos, hogy cs*sztetni fognak miatta, amiért más munkát akarsz keresni, de nem kell foglalkozni az ilyen munkát istenként tisztelő, már-már vallásos áhítattal átitatott sületlenségeknek. Egy munka sem ér annyit, hogy az ember a boldogságát feladja. Ezt jól jegyezd meg!

Tessék kézbe venni az irányítást, még ha sokmindent eleinte furcsának, cikinek, vagy egyenesen szégyenteljesnek gondolsz, de tedd meg, irányítsd te magad az éelted, és legyél boldog!

Szóval büszkeségből nem nyílsz meg mások előtt, de az öngyilkosság számodra egy járható út. Bocsi kérdező, de szerintem buta vagy! Ha nem nyílsz meg senki előtt, akkor hogy várhatod el, hogy teljes szívéből szeressen bárki is és elfogadjon olyannak, amilyen vagy? Hiszen azt sem tudja, hogy milyen vagy. Hiába akar téged bárki is így szeretni...talán pont azért nem érzed, hogy szeretnek mert tudod, hogy nem ismernek legbelül..ezért azt a részedet nem is szerethetik. Az emberen látszik, hogy ha nem boldog, hogy ha nyomja valami a szívét. Ezt hidd el, a barátnőd is látja. Biztosan reménykedik benne, hogy megnyílsz...ettől senki nem lesz gyenge. Nyílt már meg valaki előtted úgy igazán, kérdező? Ha így van, illene tudnod, hogy ez nem gyengeség. Ha pedig nem, akkor megnyugtatlak, hogy nem az. Előttem már nyíltak meg emberek, többen is és én is nyíltam meg már embereknek. Tudod mi lett belőle? Egy nagyon szoros kötelék, amiben igazán önmagam lehetek és boldog, amiben megtudom beszélni a problémáimat és ők segítenek nekem (az is segítség, ha csak meghallgatnak és együttéreznek, szurkolnak nekem).

Nem kell fűnek-fának megnyílni, csak annak, aki számodra nagyon fontos és akinek vágysz a szeretetére. Ettől nem leszel gyenge, az ember társas lény, te is. Ergo szükségünk van egymásra, ilyenek vagyunk mi, emberek.

Tudnod kell, hogy van egy személy, akihez bármikor, bármivel fordulhatsz, Jézus. Komolyan mondom. Ő az, aki soha nem fog elutasítani és mindenestül, ahogy vagy, szeret. Mindegy mi van benned, mondd el neki. Ha öngyilkos akarsz lenni, azt, ha gyűlölöd őt, akkor azt, ha nem tudzs hinni benne, akkor azt, bármit. A lényeg, hogy öntsd ki neki a szíved és légy nyitott felé, hogy segíteni tudjon. Ő elfogad, és megfogod tapasztalni, hogy bármi van, rá számíthatsz. Ő mindig ott lesz. Békére fogsz lelni és megmersz nyílni a számodra fontos emberek előtt azért mert nem fogsz annyira rettegni az elutasítástól mert tudod, hogy rá akkor is számíthatsz, ha senki másra nem. Az öngyilkosság pedig nem megoldás. Ne add fel, főleg ha még meg sem próbáltad. Általában az emberek csak legvégső esetben fordulnak Jézushoz. Te ne tedd ezt.

Imádkozom érted.