Naplóírás felnőttként segített neked?

Ez baj. Beszéld meg a környezeteddel, szeretnéd, ha senki más nem olvasná. Magadnak írod, hogy rendezd a gondolataidat. Nem titok, csak félkész- amikor kész, akkor hallják majd.

Gyerekkoromban írtam, titkosírással:)) Később is írtam, ma is, de egyre inkább az irodalmi és egyéb művészeti élményeimről szól. Idézetek, felmerülő gondolatok, szösszenetek, kis rajzok is. De saját, nem publikus--> ebből lesz a publikus. Mindig velem van az aktuális füzet, és a töltőtoll.. sok kötetem van:)) Szerintem nagyon hasznos. A nagy írók egyébként mindig írtak naplót, ez olyan mint zenésznek a skálagyakorlatok. Tévedés, hogy ez valami rózsaszín női műfaj. Tolsztoj, Karinthy, Márai.. naplóik híresek lettek - fésületlen gondolatok. Karinthy gyerekkori naplója annyira jó.

[link]

Napló..végiül is mindennél olcsóbb és hasznosabb módja az élmények, tapasztalatok feldolgozásának.

A blogon be lehet állítani, hogy csak meghívott olvasók láthassák. Ha nem mented el a gépen a jelszódat akkor nem olvashatja el senki más rajtad kívül, később is csak azok, akiket meghívtál.

Ne tegyél fel képeket, ne írd ki a neveket, már ha a blog mellett döntesz, de szerintem biztosabb mint a sima papír. Azt könnyű megtalálni, elolvasni.