Gyűlölöm magam. Mit tehetnék?

18 éves lány vagyok, foghatnám a tinédzser korra is, de ahhoz már túl hosszú ideje van így.

A szüleim alkoholisták, ez természetesen nyomott hagyott bennem, nem igazán kaptam igazi támogatást, se őszinteséget tőlük, így nagyon magamba zárkóztam. Mindig mindenért magamat okoltam, s ez a mai napig így van. Utálom magam, utálom az életem, nem hiszem el, hogy van bármi is, amit lehet bennem szeretni. Van egy-két barátom ugyan, de velük is nagyon utálatos tudok lenni, pedig tényleg nem akarok. Folyton rám tör az agybaj, olyankor nagyon tudok bökni, megbántok másokat, és csak még jobban gyűlölöm magam. El nem tudom képzelni, hogy lehet elviselni engem. Próbálok rendes és kedves lenni, de mindig jön valami, ami miatt magamba zuhanok, és kezdődik minden előröl...

Mi az istent tehetnék? :(