Nincs kedvem élni! Ki érzet már így?

Szia!

Idézlek: "már az is megfordult az eszembe,hogy elmegyek pszichológushoz,de nem tudom.azon ő se fog tudni segíteni,hogy a szüleimet ne veszítsem el és,hogy legyenek barátaim."

Ez egy nagyon okos gondolat volt, próbálj meg pszichológushoz fordulni.Sajnos a halál ellen senki nem tud tenni,előbb-utóbb mindenki elmegy,aki ezen a Földön él,viszont egy jó pszichológus nagyon sokat segíthet abban, hogy szakemberként melletted áll ebben a szörnyű és nehéz időszakban.Ha bízol benne és meg tudsz nyílni felé őszintén, meghallgat, és segítséget nyújthat, utat mutathat ahhoz, hogy hogyan változz úgy, hogy sikeresebben tudj ismerkedni, barátokat szerezni. Rávilágíthat olyan dolgokra, összefüggésekre, amelyekre talán eddig nem is gondoltál, és segíthet túljutni a nehézségeken. Én is járok pszichológushoz, hidd el, rengeteget segít. Sokáig halogattam, mert nem bíztam abban, hogy "az én problémáimon segíteni tud bármelyik pszichológus is". Aztán eljutottam egy gyógyszer-túladagolásig, és a kórházban azt mondtam, megadom az esélyt, hátha mégis segít... Hamarabb kellett volna megtennem, és Neked is ezt javaslom. Sok közös van bennünk, a Te korodban engem is strébernek tartottak, csúfoltak, és nem barátkoztak velem. Ennek ellenére ma már könnyen ismerkedek és sok barátom van. Nem lehetetlen a dolog, hidd el. Egy szülő súlyos betegségének átélése, és az esetleges elvesztése leírhatatlan fájdalom, olyan seb, amit csak az idő fog tudni enyhíteni. De próbálj arra gondolni, mennyire szeretnek Téged, és egészen biztosan nem szeretnék, hogy árts magadnak, hanem azt, hogy boldog, teljes életet élj, ők pedig a szívedben éljenek tovább akkor is, ha már nem lesznek melletted.Kérlek,ne csinálj semmi butaságot, hidd el, erős vagy! Próbálj felkeresni egy pszichológust, minden jót és sok barátot kívánok Neked!