Én már nem bírom tovább! Valaki járt már hasonló cipőben?

Az osztályod csak egy 'muszáj' közösség. Társadalomban élsz, szokj hozzá.

A teendő az, hogy a boldogságodat ne egy rád erőltetett közösségtől tedd függővé.

Mindenképpen tarts néhány jó baráti kapcsolatot, akikkel megértitek egymást, és szívesen találkoztok. A többi ezután nem számít, gyakorlat lesz hogy kijöjj a "többiekkel", de meg kell tanulni nem a szívedre venni a kapcsolatot az osztályoddal. Nem számítanak igazán.

Ezt leírni könnyű, cselekedni már nem annyira.

Kedves kérdező!

Észre sem veszed magad, de kissé Te is ítélkezel másokon. Mi az hogy "nem is vagyok az a csont sovány alkat." Azt hiszed, hogy nekünk könnyű? Pont, hogy minket sem akar befogadni a társadalom, mindenki azzal nyaggat minket, hogy jó lenne, ha híznánk egy kicsit vagy éppen felhúzzák a pólójukat a hasukon és a "hurkáikat" fogdossák (bocs, máshogy nem tudtam kifejezni), hogy majd ők adnak ránk pár kilót. Ez olyan mindennapos már..

Nem akarok vitát, félreértés ne essék, csak azt szerettem volna kulturáltan közölni, hogy nekünk is van olyan rossz, mint neked/nektek. Egyébként sajnállak, remélem majd jobb lesz. Több önbizalom, ez a titka mindennek.

Miért nem fogysz le egészségesre?

Nem a társadalmi nyomás miatt, kizárólag az egészséged miatt (talán kicsit a társadalmi nyomás miatt is..)?

Középsuliban általában már normálisabb emberek vannak. Én sok sulit megjártam, hidd el nekem, ők már felnőttesebben gondolkodnak. Ha meg mégis valahogy olyan osztályba kerülsz, ami pont csak hülyékből áll, védd meg magad, ha bántanak. Ennyi. Jobb mint tűrni.

Mondjuk én azt csináltam az első középsulis osztállyal, hogy abszolút nem vettem ki a részem a közösségből. Mindig egyedül ültem, szünetben is egyedül voltam, max. akkor beszéltem a többiekkel ha nagyon muszáj volt. És elmondtam nekik, hogy ez nem azért van, mert utálom őket, hanem mert nekem így kényelmes. Mondjuk ezt is csak akkor lehet megcsinálni, ha már érettebb gondolkodásúak. De szerintem amúgy is előbb-utóbb megszoknák. Én egyáltalán nem próbáltam beilleszkedni, mégsem értek hátrányok. Aztán lehet hogy a hátam mögött beszéltek, de én azt sosem hallottam vissza, meg amúgy is kit érdekel.