Mi ez az egész, valami köze van az autizmushoz?

Pár dolog:

Kiskorom óta kerülöm az embereket, általában egyedül voltam mindenhol. Óvodában sem szerettem azt csinálni, mint a többiek, kilógtam a sorból. Sokszor abban szereztem örömet, hogy leromboltam azt, amit más épített, meg ilyen dolgok.

Alsóban kiemelkedő voltam tanulmányilag, mert többet tudtam mint a többiek mindig. Habár ott is úgy színeztem a dolgokat, ahogy akartam, nem ahogy a feladat mondja. Most, ahogy nagy lettem, annyi a különbség, hogy rettenetesen rossz tanuló vagyok, nem tudok odafigyelni, nem tudok tanulni. Az írásképem nagyon ronda, nem tudok szebben írni. Szemkontaktusokat nem szeretem, folyamatosan beszélés is nehezemre esik. Utcán általában zenével megyek végig, nem érdekel sok dolog. Sokszor van olyan, hogy csak előre bámulok a semmibe. Szoktam mondjuk nevetni is, de inkább az "elvont" humorért rajongok. Imádom a zenét, meghatározza az életemet nagyon. Általában mindig fáradt vagyok, nem tudom miért. (Ezen próbálok úgy változtatni, hogy többet alszok, meg sportolok majd)

Napjaim nagy részét a gép előtt töltöm, itthon, vagy gyakorolok gitáron, vagy ilyesmi. Kis koromban sokat rajzoltam, de ez mára elveszett. Nem szoktam már.

Néha előfordul, hogy tárgyakat "sajnálok". Vagy hogyismondjam...

Néha előfordult, hogy a szendvicsekre pl. ugyanolyan formában rakom rá a feltétet. De ezek a dolgok változóak, sokszor nem foglalkozok vele, de néha előjön.

Szerintem csak össze vagyok gyűlve különféle "betegségekkel" mint például a figyelemzavar, kényszer, stressz, ilyenek. De nem tudom már én sem.

Iskolában mikor meghallom a jelző csöngőt, nyugtalankodni kezdek, és elkezd fájni a mellkasom. órákat is alig birom ki. Van, mikor nem birok ébren maradni, mert lecsukódik a szemem, meg ilyenek.

Gondolom az orvost fogjátok ajánlani, de oda nem tudok elmenni jelenleg.

Fogalmam nincs mi lehet ez, remélem ti majd tudtok adni tanácsot.

Kérdést tehettek fel, válaszolok rá.