Életem legnagyobb és legszörnyűbb titka, a vőlegényem szerint viszont hülyeség az egész. Most kihez forduljak?
A hatalmas fájdalmam az, hogy bulimiás vagyok. Nem kőkeményen, mert alapból normálisan eszem és sportolok is, de kb. kétnaponta vannak falás-hányás rohamaim. Nagyon szeretnék meggyógyulni, mert érzem, hogy ez az állapot tönkretesz teljesen. Nagyon nehezen rávettem magamat, hogy elmondjam a vőlegényemnek az egész történetemet. Meséltem neki az érzéseimről, és hogy széttép ez a "betegség" belülről, hogy szerintem miért van és hogy szomorúságba dönti a napjaimat. Elmondtam neki, hogy szeretném, ha segítene, mert ördögi körben érzem magamat és sajnos nem tudom egyedül megoldani.
Ő viszont nagyon kemény volt velem. Szerint ez nem betegség, hanem idióta vagyok, egyszerűen csak nem kell enni és kész. Úgy gondolja, hogy ez egy kreaált probléma. Nem szó szerint, de lényegében a szemembe mondta, hogy amennyiben a helyzet nem változik, úgy az csakis és kiárólag azért van, mert gyenge és hülye vagyok.
Lehet, hogy így van, és biztosan a gyengeségem az oka... De mégis, valami egészen más reakcióra számítottam tőle. Most végülis egyáltalán nem kerültem közelebb saját magamhoz, és a megoldáshoz, viszont sokkal rosszabbul érzem magamat, mint eddig bármikor. Úgy érzem, kicsúszik alólam a talaj, és fogalmam sincsen, hogy kihez forduljak. Nicsen pénzem pszichológusra, és őszintén szólva nagyon szerettem volna, ha az tudott volna segíteni akiben tényleg megbízok. Most fogalmam sincs, mit csináljak. Az evés és a finom dolgok körül forog az életem. Amióta segítéget kértem (1-2 hónapja) a helyzet sokkal rosszabb lett, már naponta vannak rohamaim. Kezdek magamba zuhanni.
Közben feljött rám 3 kiló is, ami szintén óriási stresszt okoz nekem, rémesen érzem magamat. Megpróbáltam ezt is megbeszélni a vőlegényemmel. Elmondtam neki, hogy szörnyen érzem magamat, mert tudom, hogy nem tetszem így annyira, és hogy olyan boldog volnék hogyha nem érezném azt, hogy mindig a toppon kell lennem. Erre az volt a válasza, hogy ő is rosszul érzi magát a bőrében (ő is felszedett a télen) és hogy majd leadom.
Üvölteni tudnék. Megőrülök tőle, hogy úgy érzem minden nap minden percében 10 pontos nőnek kell lennem. Ami önmagában is nehéz, de mellette itt ez a rémes lelki tályog is, amivel egyszerűen nem tudok mit kezdeni. Úgy érzem becsavarodok...
Hova forduljak, ha a családom nem játszi, és nincs olyan barátom akiben megbízok? Senkihez. De akkor hogyan jöjjek ki ebből a helyzetből? Annyira fáj a szívem.
Rólam még annyit esetleg, hogy nagyon zűrös múltam és gyerekkori családi élményeim voltak. Lényegében a szüleim abszolút rossz problémakezelési és családmodellje miatt eléggé magamnak való vagyok. Kevés embert engedek közel, általában nem szeretek társaságban lenni, fárasztónak találom a társas kapcsolatokat, a jópofizást. Igazi magányos farkas vagyok a 99% szemében. Akit közel engedek, az pedig csak a vidámságot látja belőlem, a belső félelmeimet nem. Ezen kívül rengeteget dolgozok, iskolába járok, mindig mindenhol teljesítenem kell.
Nagyon köszönöm, ha valaki válaszol nekem.
24/L
válasza:Menj el pszichiáterhez, pszichológushoz, kineziológushoz. Mindenképpen kérj szakszerű segítséget.
A segítő csoportoktól is kaphatsz támogatást.
Egy ilyen problémát nem lehet egyedül megoldani!
A párkapcsolatod pedig... hát... nem tudom, hogy mennyire korrekt a vőlegényedtől, hogy leidiótáz és nem ért meg.
Először is engedd meg, hogy megemeljem a kalapomat, mert értelmesebben és érthetőbben írtál, mint az itt kérdést feltevők 99,5%-a. Lehet, hogy csak 24 éves vagy és bulimiás, de hogy van eszed, nem is kevés, az biztos. Nem kis szó ez, ha valakinek zűrös volt a családi háttere.
Nem tudom, hogy a vőlegényeddel mennyire vagytok szellemileg azonos szinten, de szerintem kettőtök közül neked van több eszed, ami nem feltétlenül a szerencsésebb felállás egy párkapcsolatban, de hát ez van. Mindenképpen meg kell értetned vele, hogy ez nem olyasmi, ami "majd elmúlik", hanem egy rendes betegség. Én mutatnék neki cikkeket róla a neten, és addig meg sem próbálnék továbblépni, amíg meg nem érti.
Megmondom őszintén, nem tudom, hogy hogyan gyógyítják a bulimiát. Férfi vagyok, keveset tudok az ilyesmiről. De az biztos, hogy nagyon sok dolog elérhető társadalombiztosítás terhére. Mi lenne, ha elmennél a háziorvosodhoz, és elmondanád, hogy mi van? Szerintem kapnál beutalót valamilyen specialista szakrendelésre. Próbáltad már?
Ami még eszembe jutott, hogy megpróbálhatnál profitálni abból, hogy a függő emberek könnyen térnek át egyik függőségről a másikra (keresztdependencia). Most lehet, hogy hülyén hangzik, de az egészséged szempontjából szerencsésebb lenne, ha akár cigizni kezdenél az evés-hányás ciklus helyett, vagy találnál valami olyan elfoglaltságot, ami mellett nem jut eszedbe sem az evés.
Sajnálom és jobbulást kívánok!
válasza: válasza:Szeretnék tanácsot adni, de igazából nem tudok.
Pszichológussal nem tudsz beszélgetni?
A legjobb mondjuk szerintem is az lenne, ha a vőlegényed kicsit másképpen fogná fel ezt a dolgot és próbálna segíteni. Akárcsak azzal is, hogy többet dicsér, hogy csinos vagy és tetszel neki.
Én egyáltalán nem értek ehhez a betegséghez, ha totál hülyeséget írok most, akkor ne haragudj. De olyat nem lehet, hogy amikor rádjön a falhatnék, utána nem kihányod, hanem olyankor többet sportolsz? Akár csak felülés vagy ilyesmi, ahhoz még pénz meg hely sem kell. Viszont ezzel talán nem lenne bűntudatod (már ha van) a sokat evés miatt.
válasza:Létezik ingyen pszichológus. Én is bulimiás vagyok (voltam? - már egy idege nem csinálom), és a kerületi pszichológushoz járok, aki nagyon sokat segít.
Bár nálam nem volt ilyen durva, kétnaponta szerintem nagyon kemény. Én csak stresszes helyzetek előtt csináltam.
válasza:Tetro, azt mondod, hogy ne legyek szomorú amiért magam maradtam és ne azzal foglalkozzak, hogy egyedül vagyok, hanem az adott körülmények között próbáljak egyedül felállni?
Olyan szomorú vagyok, hogy támogatás vagy néhány kedves szó helyett szidást kaptam... Eddig is szörnyű bűntudatom volt, de most még az is ott leveg előttem, hogy a kedvese szerint gyenge és ostoba vagyok...
Nem akarom őt elveszíteni.
válasza:Az egész nagyon szépen öszeáll. Az anorexia és a bulímia egyik okaként sok pszichológus azt említi, hogy a lány, nőfél a női szereptől, nem akar felnőtt nő lenni, ezért "nem eszik" vagy hánytatja magát. Aki nem táplálkozik, az lefogy. A nőies formák eltűnnek, nem lesz melle, feneke, nem lesz menstruációja, nem lesz "nő".
Te magad ki is mondtad, hogy túl nagy a nyomás, hogy minden nap, mindig, mindenben 10 pontos nőnek kell lenned.
Egy súlyos kérdés van: ez a vőlegényed valós elvárása feléd, vagy Te hiszed azt, hogy ő ezt várja? Ha az első eset, akkor ez egy betegítő, borzalmas kapcsolat.
Egy pszichológus segíthet. Megértheted a terápia során, hogy lehetsz te néha 5 pontos nő is. Vagy 4. Megengedheted magadnak, hogy ne mindig mindenben 10 legyél, mert lehet olyan, aki vadítónak, csodálatosnak lát egy 7 pontos napodon, és még az 1 pontos napon is szeretés elfogad. ;)
A vőlegényemen sokat gondolkozok...
Gondolom ismerős mindenkinek a "tudom, hogy szeret" szöveg, úgyhogy ezt most nem adnám elő.
Nagyon sokat segítünk egyásnak, rengeteget beszélgetünk, építően hatunk egymásra. Szeret, odafigyel és én úgyszintén.
Ugyanakkor mintha megrekedt volna a szenélyiségének egy darabja ott, hogy "csöcsök, segg, darázsderék" és ilyen téren hatalmas feszültséget helyez rám az elvárásaival. Néha erősebben, néha szinte abszolút nem, de mindig érezteti velem, hogy jó nőnek kell lennem. Öltözködjek így, hordjam úgy a hajam, hordjak magassarkút, egy deka felesleg se legyen rajtam.
Természetesen én is örülök, hogyha csinos vagyok, vágyok a szép formákra, szeretek vékony lenni. Tehát magamtól se lennék dundi. Engem a bűntudatom őrjít meg, és hogy nincs egy olyan ember, akiről tudhatom, hogy csakis magamért szeret.
Talán nem is várhatom ezt el, amúgy. Hiszen a külső nem elhanyagolható senkinek sem..
Nekem is ilyen bajaim vannak. Ha van kedved levelezhetnénk, csetelhetnénk. De nem csak így 3 levélig mint ahogy itt szokták, hogy "fogyózzunk együtt" címszóval és akkor váltanak 2 levelet oszt ennyi.
Szívesen beszélgetnék veled, mert nekem ilyen bajaim vannak, azzal a különbséggel, hogy én undorítóan dagadt vagyok és utálom a testemet, mert egy hányadék. te biztos szép lehetsz...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!