Szerintetek tisztelheti az az ember az életet, a békét és a nyugalmat a VALÓSÁGBAN, aki adott videojátékokban viszont permanens gyilkoláson és vandálkodáson éli ki magát?
Hogyne. Én nagyon pacifista vagyok, empatikus meg minden, de jól elvagyok gyilkolászós játékokkal. Bár ott is van határ. Van ugye a szörny, illetve az engem támadó, akit nyilván megölök (szörnyeket nem mindig), ez már csak ilyen. Ártatlan embereket megölni, gyerekeket eladni rabszolgának (a Falloutban lehet ilyesmit, ahogy egy rendes városkát is fel lehetett robbantani, ami, valljuk be, nem szép dolog), vagy akár lopni, azt nem szoktam (jó, Oblivionban a guildemtől egyszer igen, de azt mondták, azok csatlakozzanak, akik nem félnek a balhétól. ezt felhívásként értelmeztem keringőre :P de a másik guildemben az alvó varázsló szekrényét már nem pakoltam ki), a Bioshockban is megmentettem a kislányokat :D Az ember mégse bújhat ki a bőréből.
Az olyan játékok, ahol békés járékelőkön gázolunk át, nem nekem valók.
Magamat analizálva nem 100%, de leinkább _azt hiszem_ játékokban műszaki cikkeket szeretek szétverni - monitorobjektumok, gépek, autó, ilyesmit.
Persze ha nagyon akarnám, magyarázhatnám úgy a dolgot, hogy a játékbeli MPC-k is csak unitok vagy objektumok, mint egy jármű, de tudom, ez inkább mentegetőzés.
P.S.: Egyébként meg ez a játékmizéria csak mostanában tört rám valamikor tél vége fele, azelőtt 3 évig nem is játszottam egyáltalán gépen - igaz, akkor volt mi lefoglaljon, meg akkor nem is volt ott csábításnak az a PS3 amit karácsonyra kaptunk, amit egyébként úgyis egy két kivétellel (ld.: az említett 2 óra) az öcséim foglalnak be.
Most a meglévő szitu általában hogy ők játszanak (a 18 éven felüli játékokkal ;) ), én meg 18 évesként nézem és puffogok, ha olyasmit látok, ami felhozza belőlem az agressziót.
Egyetlen mentségemre szolgáljon, hogyha ők nem kapcsolnák be, én sem üllnék oda. Bár tudom, ez nem sokat javít a megítélésemen.
Fél fogalmam azért csak van... ;)
Ha fél se lenne, érzékelhetően visszataszító lennék a környezetem számára minden téren, nem?
És mi mondja, hogy nem vagy az? Az egód. Huhh! Kemény, mi? És amikor azt mondja neked a hang belül, hogy nem igaz. Azt is az egód mondja! Na? Kemény!
Ha van az megérzés, ami bár nem szólit meg téged, de az a kis bizsergés onnan a semmiből, és azt próbálja meg sugallni, hogy igazat írok, akkor keress rá Eckhart Tolle magyar tanításaira a youtuben, és világos lesz. Ha nincs meg az az érzés amiről írtam, akkor mélyebben alszol, mint remélni véltem.
Egyébként meg ha szerinted olyan hibás az eszmerendszerem, akkor mit tanácsolnál a jobbávállás érdekében -- azonkívül hogy nem nézek rá arra a PS3 játékra???
Zárójelben megjegyezném, akkor viszont nem értem, hogy minek kaptuk karácsonyra a testvéreimmel _közös_ ajándékként, és az a játék, amit én kaptam, az is... mintmondjak, nem fukarkodik a morbid jelenetektől/leírásoktól (bár még mindig ésszerűbb). Mondjuk tényleg alig használtam közvetlenül.
- De ez most csak megjegyzés, nem lényeges -
"És mi mondja, hogy nem vagy az?"
Én ezt pl. abból gondoltam, hogy példaként a kismacskánkal egész jól vagyok, és mondjuk szeret rámmászni, meg az ölemben lenni, ha néhány napig nem is megyek le hozzá felvenni, akkor már hiányol.
Bár tudom, hogy az állatoknál nem olyan mély a szeretet, de csak megérzik, hogy ki a rossz és ki nem. Nem?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!