Pánik betegek ma hogy érzitek magatokat?

Talán rátesz még a kettős fonthatás is.

[link]

ugyan ne viccelj, ez nem front. ma szépen előjött a rohamod. te is tudod! gyógyszer csökkentésnél logikus hogy tudatalattiban elkezdesz azon agyalni, vajon ha csökkentem előjön? és láss csodát elő...

ugyanezt élem meg. nincs okom pánikolni, csak a pánikrohamtól való félelmem okozta szorongás váltja ki ismételten úton útfélen. volt hogy kinevettem magam és sikerült lebeszélnem magamról. de volt hogy annyira eluralkodott rajtam, hogy öngyilkosságon is gondolkoztam. hálistennek nem tudtam megmozdulni... persze pár napja amikor az orvosnak beszámoltam az előzményekről akkor is elindult de sikerült az orvosnak terelnie. úgy hogy tudtam hogy terel de próbáltam belemenni a dologba és én is próbáltam másra figyelni. a gyógyszert csökkentsd és tudd hogy fejben dől el. inditsd úgy a napod ha jön szarsz bele ott ahol vagy lefekszel és légző gyakorlatot végzel. ha bárki kérdezi leesett a vérnyomásod... kapja be hagyjon békén. mindig legyen nálad pár szem xanax. az biztonságérzetet ad. de ne szedd folyton (persze csak ha már szépen levezetted magad róla) a legdurvább "nyelvemlenyelemelájulok" érzésből is sikerült magamat párszor kihoznni úgy hogy... edzés!!! sokat segit a fizikai erőnlét. nem kell súlyokat dobálni. bármi! ép testben ép lélek :) kitartás