Ti mit tesztek ha nagyon magányosan érzitek magatokat?

Bevallom, én sem értem egészen a problémádat, mert, ha én le vagyok terhelve (óriási rohanás van a munkában), akkor lesz*rom, hogy ki van, ki nincs mellettem, mert örülök ha mindent meg tudok csinálni, ami előttem van. Egyszerűen nincs időm, energiám a bajommal foglalkozni. Ha meg érzem, hogy magányos vagy (tehát van szabadidőm), akkor meg simán fölhívok valakit, találkozót egyeztetek avval, akit szeretek, így a probléma megoldva.

Ezen meg egy barátom, szerettem sincs meglepődve, mert kb. nekik is annyi szabadidejük van, mint nekem, vagy a többi időben mással vannak elfoglalva. Neked max. az anyukádra, barátodra kell jobban koncentrálnod, hogy ne sértődjenek meg.

Szerintem egyszerűen ki vagy merülve. Ha tudsz szánni egy kis időd magadra, forró fürdő, relaxálás stb. akkor jobb színben fogod látni a világot.

Először is azt írtad, hogy a munkád miatt nem volt rájuk időd. Vagyis te sem nagyon kerested őket. Most pedig csodálkozol, hogy köddé váltak?

Én sem maradok olyan mellett, aki a munkája miatt hanyagol.

Azért legalább hetente 1x egy telefon, vagy egy őszintén érdeklődő e-mailnek bele kell férnie az idődbe.

Ezt tapasztalatból írtam.

Az emberek nem zsebkendők, akiket akkor rántunk elő, ha van kis időnk. A barátság olyan, mint egy növény - ápolni kell RENDSZERESEN, és nem csak akkor, ha kedvünk van hozzá.

Ha csak akkor locsolod a növényt, amikor kedved van, akkor vagy túlöntözöd, vagy kiszárad - mindkettő a pusztulásához vezet.

A barátságra MINDIG kell hagyni időt.

Ha gondolod, írhatsz privátban, beszélgethetünk erről.

Sajnos, voltam már mindkét oldalon, így tapasztalatból írtam le, amit írtam.

A célom NEM a cs*sztetés, hanem a dolgokra való rávilágítás, így kérlek, ne vedd magadra annyira komolyan. Nem a megbántás volt a célom.

Szép napot!

30/N