Mi a bajom? Menjek pszichológushoz?

Már több éve tart nálam ez az állapot. Észrevettem, hogy vannak időszakok amikor rettentően boldog vagyok, olyan gondolataim vannak, hogy az élet gyönyörű, meg kell ragadnunk a lehetőségeket, egy csomó mindent eltervezek, hogy majd milyen jó lesz, szó szerint van, hogy ugrálok örömömben. Aztán ez az időszak elmúlik és jön a levert hangulat. Ilyenkor nagyon magam alatt vagyok, pánikolok, öngyilkossági gondolataim vannak (már legalább 100x megfordult a fejemben), de annyira, hogy egy hajszál választ el attól, hogy kiugorjak az ablakon és e gondolataim közben egyrészt meg is rémülök és a másik, "normális" énem tart csak vissza. Úgy érzem ilyenkor, hogy egy senki vagyok, nekem semmi se fog sikerülni az életben, innen már nincs visszaút, egyedül a halál lenne a megoldás.

A viselkedésemmel kapcsolatban is kettős gondolataim vannak. Egyik énem azt mondja, hogy van valami komoly bajom és segítségre lenne szükségem, a másik énem viszont azt súgja, hogy minden rendben van és ez csak hiszti, más embereknek is van problémája, mégse mondja mindenki azt, hogy valamilyen betegségben szenved.

Szóval van valami problémám amivel szakemberhez kéne fordulnom vagy ez teljesen normális?