Ez már depresszió? Hogyan segíthetnék?

Persze, hogy az. Vagy a szüleinek szólsz (de milyen szülő az, aki ezt nem vette már észre???), vagy az osztályfőnököt vonod be a dologba, aki a szülőkre is hatással tud lenni, és éberen figyelheti, elbeszélgethet a gyerekkel akkor, amikor szüksége van rá.

Egy lelkileg beteg ember ne irányítson téged! Avasd be elsőnek a te szüleidet, ez lesz a legegyszerűbb, mert ők tudni fogják, mit tegyél!

Lehet, hogy nem akarja, hogy eláruld a családjának, vagy akárkinek, de gondold meg, hogy mi lesz ebből. Aki vágja magát, egyértelműen nem ura a saját cselekedeteinek, legalábbis száz százalékosan semmiképp, és ha nem segít neki senki, sőt pluszban még falazol is neki, azzal nem hogy segítesz, csak rosszabb lesz. Ha bármi lesz vele, magadat fogod okolni. A családja pedig mindenképpen segíteni fog, még akkor is ha nem tudják maximálisan feldolgozni. Nekik a gyerekükről van szó, és biztosan nem fogják hagyni, hogy tönkretegye Magát. Ha pedig a szülőkhöz semmiképpen nem akarsz fordulni, akkor menj valaki olyanhoz, aki hajlandó segíteni. Fogalmam sincs, hány éves vagy, de kétlem, hogy neked kellene rendbe tenni a barátnőd lelkivilágát, mert ez egy embernek, aki ráadásul nem is járatos a témában, túl sok. Szerintem feltétlenül szólj valakinek, mert ha nem teszed, és az egész még negatívabb irányba fordulsz, csak magadat fogod hibáztatni, hiszen te tudtál róla, és megakadályozhattad volna. Tudom, hogy nehéz, hiszen úgy érzed elárulod a barátnődet, de ha még most nem is látja be, idővel befogja, hogy csak neki akartál jót. Az apja pedig ha nem képes segíteni neki, mert képtelen feldolgozni, akkor ne nevezze magát szülőnek. Ha van egy gyereked természetes, hogy mindent megteszel, hogy segíts neki, még akkor is ha nehéz elfogadni...

Ez inkább valamilyen személyiségzavar, a depressziósoknál nem annyira jellemző a vagdosás.