Hogyan győzhető le a halálfélelem és a pánik?

Sziasztok!

Lassan fél éve kezdődött. Néha rám jött egy-egy rosszullét, vagy tán csak a rosszullétnek a bemesélése. Rossz életszakasz volt, magánéletileg és munkában is padlón voltam. Beképzeltem, hogy vérnyomásproblémám van. Ősz elején voltam először háziorvosnál, aki azt mondta, hogy szerinte ez pánik. A diagnózis után végigolvastam a neten a pánik tüneteit, és egyre többet kezdtem közülük tapasztalni. Egy hónapra rá a pszichiáter felírt nekem Zoloft antidepresszánst Frontin nyugtatóval. A Frontintól rettegtem, ezért hamar leálltam vele teljesen, a Zoloft pedig az első néhány hétben csak felerősítette a tüneteimet, és utána sem hozta a várt hatást, ezért fokozatosan negyed szemre csökkentettem az adagját (elhagyni nem merem teljesen). A problémák viszont tönkretesznek. Nincs olyan perc egy nap, hogy ne lenne halálfélelmem, vagy hogy egyáltalán ne jutna eszembe a halál. Állandóan idegesnek érzem magam, idegességet érzek a hasamban és a lábamban. Ha nem vagyok itthon, krónikusan fáradtnak érzem magam, sokszor pedig rám jön egy rendkívül félelmetes szédülési roham (vagy nevezhetjük látászavarnak, nehéz körülírni).

Deperszonalizációs tüneteim is vannak, bár lehet, hogy ezeket is csak bemesélem magamnak. A legaggasztóbb pedig a súlyos alvászavarom (gyakran 8 óra forgolódás!!). Jártam egy darabig pszichológushoz és hipnózisterápiára, de egyiket sem éreztem hatásosnak. Voltam többször is laborvizsgálaton, voltam EKG-n, neurológusnál, senki nem talált semmilyen eltérést. Mi tévő legyek, hova fordulhatnék még? Szigorú értelemben vett pánikrohamom, magas pulzussal, hiperventillálással még nem volt (lekopogom), csak félek tőle, hogy egyszer rám tör. Ki szeretnék keveredni ebből az állapotból, de a halálfélelemmel képtelen vagyok megbirkózni. Légyszi, adjatok valamilyen tanácsot! Ja, egyébként korábban ilyen problémám nem volt. 18 évesen szedtem antidepresszánst egy szociális fóbiára de az teljesen más volt. 18/F