Nos, azt gondolom, nyilván az embernek szüksége van kívülről jövő megerősítésre, hiszen az énképünket nagyban befolyásolhatja, hogyan vélekednek rólunk mások. Viszont tudomásul kell venni, hogy nem lehet mindenkinek megfelelni, ahogy én sem komálok mindenkit, úgy lehet, hogy engem sem szeret mindenki. Így hát érdemes „referenciapontokat” felállítani, tehát olyan emberek véleményére adni, akiket szeretünk, tisztelünk, „jó embernek” tartunk.
Másrészt tudatában kell lennie az embernek a saját képességeivel: a vitázós példánál maradva, én pl. tudom, hogy vannak lehengerlő beszédkészséggel rendelkező emberek, akik egy pillanat alatt „a földbe tudnak döngölni”, olyan meggyőzően adják elő magukat – míg én meg sem tudok szólalni, és gyakran csak 5 perc múlva ugrik be, hogy „basszus, ezt meg ezt kellett volna válaszolnom”. Érdekes módon a barátaim zöme az ilyen gyors észjárású alakokból áll, és csodálom az agyuk működését, hogy csípőből válaszolnak bármire – viszont ők meg bírják, hogy én valóban elgondolkodom a dolgokon, amin ők egy mondattal már át is siklottak, így általában mélyebb összefüggésekre jutok náluk.
Lehet, hogy ez hülye példa volt, de azt gondolom, önismeret kérdése az egészséges önbizalom. Meg talán élettapasztalat sem árt hozzá. Meg némi alázat. Így rájön az ember, hogy mindenkinek vannak előnyös és hátrányos oldalai, senki sem tökéletes, viszont igyekezni kell, hogy fejlesszük magunkat.
Nem tudom, hány éves vagy, de ha jól sejtem fiú, lehet tehát, hogy neked nehezebb az „alfa hímségért” folyó a folyamatos harcban megfelelned.
Elnézve mondjuk az általam kedvelt pasikat, azt kell mondjam, a humor nagyon sokat segít ezekben a konfliktushelyzetekben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!