Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » 26 évesen újra rákos letttem,...

26 évesen újra rákos letttem, mit tegyek?

Figyelt kérdés

Sziasztok, 26 éves férfi vagyok 18 évesen az életem leszebb szakaszában limfómát diagnosztizáltak nálam. 3 évbe telt míg teljesen kikeveredtem belőle mind fizikailag mind lelkileg. Hosszas rosszullét után ma diagnosztizálták a betegség kiújulását. Megkértem az orvosaimat, hogy őszintén beszéljenek az állapotomról és kiderült, hogy bármis lesz a kiterjesztett viszgálatok eredménye, valószínűleg meg fogok halni.


Nagyon nehéz volt hogy így is elveszítettem a fiatalságomat, 22 évesen tudtam leérettségizni, tavaly végeztem el az egyetemi tanulmányaimat. Most januárban kaptam meg életem első munkáját, nagyon boldog voltam. A betegség előtt ismertem meg a páromat, végig kitartott mellettem. Sajnos eléggé belerokkant az egészbe, utólag bánom is hogy tönkretettem egy ilyen értékes, többre hivatott ember életét mint Ő.


Most nem tudom mit tegyek, nem merem megmondani neki a diagnozíst, most hogy lett munkám végre elkezdtünk álmodozni a gyerekvállalásról, saját otthonról. Tönkretenném Őt és ez mégjobban fáj mint a saját elkövetkezendő halálom, az már nem érdekel.


Mit tennétek a helyemben? Sajnos barátaim, ismerőseim nincsenek. Most kezdtem összehaverkodni néhány emberrel az irodából, de őket nem terhelném ezzel, felületes a viszony. Családomból is csak édesanyám él, édesapám agyi trombózisban halt meg néhány hónappal azután hogy beteg lettem. Valószínűleg a betegségem okozta a halálát, előtte teljesen egészséges volt, még megfázva sem volt soha. Egyszerűen belebetegedett abba ami velem történt. Nem szeretném édesanyámat is tönkretenni egy ilyen hírrel. Annyi mindent segített már nekem.


Arra gondoltam, hogy egyszerűen elmennék valahova, mintha eltüntem volna vagy új életet kezdtem volna valahol máshol. Írnék levelet nekik, hogy megismertem egy másik lányt és elköltöztem vele külföldre. Nevetségesen és betegesen hangzik, de így talán nem okozok nekik akkora fájdalmat és abban a tudatban fognak élni hogy bármikor hazamehetek...


Mit gondoltok?



2013. febr. 11. 14:59
1 2
 1/18 anonim ***** válasza:

Hát, először is nagyon sajnálom.:(

Amúgy szerintem sokkal nagyobb fájdalmat okoznál azzal a szeretteidnek, ha fognád magad és világgá mennél és még az utolsó idődet sem tudnák veled tölteni, mint hogy elmondod nekik az igazságot.

Én anya vagyok és ne adj isten, de egyszer ilyen helyzetbe kerülnék, akkor végig a fiam mellett szeretnék testileg-lelkileg állni és lenni. És biztos én is belerokkannék, de az utolsó időt is vele szeretném akkor is tölteni.

És ha én lennék ilyen helyzetben, akkor is úgy érzem, hogy joga lesz a szeretteimnek megtudni azt, hogy mi van velem és én is szeretném az utolsó időmet azzal tölteni, hogy velük legyek, akiket igazán szeretek.

És még egyszer nagyon sajnálom és mivel érted, hogy csak valószínűleg van kilátásban a legrosszabb hír, így nagyon őszintén kívánom, hogy gyógyulj meg!

2013. febr. 11. 15:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/18 anonim ***** válasza:
*mivel írtad
2013. febr. 11. 15:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/18 anonim ***** válasza:

azt gondolom, hogy ne tűnj el szó nélkül, az rosszabb lenne.


hogy mondhat ilyet az orvos, hogy meg fogsz halni??? ilyet egy orvos sem jelenthet ki!


ha kiújult, hát fel kell venni vele újra a harcot.

rengeteg lehetőség van, én egy ideje beleástam magam az altrnatív lehetőségek keresésébe, ezt javaslom neked is.

2013. febr. 11. 16:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/18 anonim ***** válasza:
2013. febr. 11. 16:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/18 A kérdező kommentje:

Sziasztok. Köszönöm a bíztató szavakat. Ha nem volt egyértelmű, MÁSODSZOR jött elő a limfóma. Első alkalommal a leggyógyíthatóbb, másodszor semmi esély !!! Ez tény!


Alternatív gyógyászatban nem hiszek, anno 18 évesen a szüleim több MILLIÓ(!) forintot költöttek ilyesmire feleslegesen, csak a kórházi kezelés gyógyított meg.


A "búcsúlevelet" már megírtam, azt hiszem a félretett pénzen elmegyek azokba az országokba ahova mindig is szerettem volna eljutni (sajnos gyerekkoromban anyagi lehetőségek miatt, utána a korai betegségem miatt soha nem voltam még külföldön). Megnézném Prágát, Londont, Barcelonát. Ennyire talán elég lesz a pénzem.


Remélem a párom talál valakit majd magának aki szeretni fogja, bár ebben nem kételkedek mert szép, okos, fiatal :) Édesanyámat sajnálom, bár elég szép biztosításom van (még az első betegségem előtt kötötték rám) így anyagi problémái biztosan nem lesznek.


Biztos vagyok benne, hogy újabb szerettem halna bele az állapotomba, így eldöntöttem hogy így lesz és elmegyek!


Azért köszönöm mindenkinek!

2013. febr. 11. 16:40
 6/18 anonim ***** válasza:

A helyedben én is lehet, hogy hasonlóan cselekednék. Viszont addig, amíg amíg nem fekszel a halálos ágyadon, szerintem botorság feladni a reményt.


Próbáltál már meditálni? Próbáltad már az agykontrollt?


Sőt, most olyant írok, amiről nem tudok tapasztalatot; de egyre többet olvasom, hogy a cannabisnak rákellenes hatása van, ezt hivatalosan elismerte az "Amerikai Egészségügyi Hivatal" (U.S. government’s National Institutes of Health) is.


[link]


Kitartást és mielőbbi gyógyulást kívánok!

2013. febr. 11. 19:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/18 anonim ***** válasza:
Varga féle gyógygomba, Culevit, Avemar? Ezekről hallani csodálatos dolgokat. Ez borzalmas amiket leírtál!
2013. febr. 11. 21:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/18 anonim ***** válasza:
Jó, el akarsz utazni egyszer még az életben. De miért nem viszed magaddal legalább az édesanyádat? Vagy miért nem kérdezed meg a párodat, hogy szeretne-e egy gyereket tőled?
2013. febr. 11. 21:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/18 anonim ***** válasza:

A hideg futkosott a hátamon amikor elolvastam amit írtál. Először is! Nem közhelyeket használva, komolyan mindig van remény! Ne add fel!


A másik dolog, hogy értem mind a 2 dolgot amiért inkább csak úgy "eltűnnél", de egyedül maradni és a szeretteidet kétségek között itt hagyni szerinted mégis milyen lenne? (Persze ezt is csak azért írom, mert te fogalmaztál úgy mintha feladtad volna. Nem szabad!)

Szerintem együtt túl vészelnétek ezt is, nagyon értelmes embernek tűnsz az írásod alapján, csak úgy nem törődhetsz ebbe bele, nem adhatod fel.

Most, hogy ezt olvastam mélységesen szégyenlem magam amiért én csak úgy eldobnám/eldobtam -volna- magamtól az életem. Nekem is megvannak a saját problémáim, de ezeket a sorokat olvasva talán úgy érzem egy pici reményt adtál nekem a kitartás miatt.

Vagyis talán kölcsönösen. Elgondolkodtam rengetegen mindenen ha a te helyedben lennék mit is tennék. Amíg az ember egészséges talán fel sem fogja mekkora kincs... De az élet sajnos ennél bonyolultabb, attól függ hova született milyen emberek közé stb. Ki-kit hogyan formál, hogyan alakitja a saját életét és ugyanugy az övét is. De ezt talán nem is érted, mármint nem írom le, ez az én gondom. Kérlek mihamarabb írj, hogy esetleg sikerült-e döntened, mi van veled mert igenis érdekel! Kérlek ne add fel, és mi előbbi gyógyulást kívánok neked!!!


22/f

2013. febr. 12. 10:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/18 anonim ***** válasza:

ha módodban áll próbáld ki az LSD-t. de olvass utána előtte. ez egy szent dolog, lehet más megvilágításban látod majd az egészet.


fritz zorn: mars egy könyv amit egy fiatal írt, aki rákos lett. lehet segít, ha látod egy sorstársad gondolatait.

2013. febr. 12. 12:36
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!