A pszichiáter nem vesz komolyan. Mi a tennivaló?

``...és szeretném közösen elemezni bizonyos szorongásaimat, vagy gyermekkori traumákat, már nyomtatja is a nyugtató, kedélyjavító és altató receptjét, aztán kitűzi a következő időpontot és elbúcsúzik.`` - irod a kommentben. En is jartam pszichiaterhez, a letezö legmagasabb tarifat fizettem, sajat zsebböl. Az elsö beszelgetesek alkalmaval egyetlen kerdest sem tett fel, csak üdvözölt, es kb. 50 perc utan kerte, hogy fejezzük be a ``beszelgetest``, mert var a következö paciens, es elköszönt. Ez eleg irritalo hatassal volt ram, szova is tettem, es az indoklas az volt, hogy ha a paciens szabadon beszelhet, meselhet, amiröl csak akar (es igy azokrol a dolgokrol mesel, ami foglalkoztatja), ezert felesleges kerdesekkel megzavarni, ami mas (rossz) iranyba terelne a beszelgetest. Tehat a te esetedben is hasonlo lehet a helyzet. A pszichiater eldöntheti, hogy melyik terepias eljarast alkalmazza: 1. Neman vegigüli az ülest. 2. Bele-bele kerdez. 3. Kizarolag kerdeseket tesz fel, amire a paciens felel. Nem gondolom, hogy a pszichiatert ``nem erdekli`` a sorsod alakulasa, mert akkor nem ezt a palyat valasztotta volna. Ha voltak gyermekkori traumaid, es meg mindig a szüleidnel laksz, az a gyogyulasodnak nem elönyös. Ha kikerülsz ebböl a környezetböl, es a sajat labadra allsz, van eselyed a gyogyulasra. Rengeteget hasznalna az önbecsülesednek, mert a sajat kezedbe kellene venned a sorsodat, az eletviteledröl magadnak kellene döntened. Nem szülöellenes vagyok - noha nalunk sem idealisan zajlott a gyerekkor. Sok negativ elmeny a tudatalattiban raktarozodott el, es felnöttkorban robbant ki. Tudomanyosan nem igazolt, hogy a gyerekkori negativ elmenyek mennyiben jatszanak szerepet a felnött korban kialakult pszichikai panaszok eseteben. Szerintem a legjobb lezarni magunkban, ami törtent, azon nem lehet mar valtoztatni. Amit azonban megtehetünk: elhagyjuk azt a környezetet, ami (pszichikailag) karos hatassal van rank, vagy ugy erezzük, hogy a környezetünk gatol minket a celjaink elereseben, a kivant eletstilus vezeteseben. (Elnezest, de nincsen hosszu ekezetes billentyüzetem.)