Miért rossz autistaként élni?

Azért az Esőember annyiban nem tökéletes választás, mert az autisták nagyon kis százaléka rendelkezik különleges képességekkel.

De a többi tünet szempontjából valóban jól mutatja.

Az is igaz, hogy a mai felfogás szerint az autizmus nem egy konkrét kórkép, hanem bizonyos sajátosságok "spektrumja".

Ebbe benne vannak a Charlie Babbit-nál sokkal súlyosabb esetek, akik még felnőttként sem tudnak beszélni, és a saját világukba zárkózva élnek.

Illetve a nagyon enyhe esetek. (Akik a jelenlegi diagnosztikai kritériumok szerint inkább Asperger szindróma, illetve PDD-NOS diagnózist kapnak) Ők többé-kevésbé képesek a mindennapi életben funkcionálni, de számos nehézségük, furcsaságuk van.

Legvégül vannak azok, akiknek vannak ugyan autisztikus vonásaik, de annyira enyhék, hogy nem diagnosztizálják őket semmi ilyesmiként. Sok IT szakember, természettudós lehet enyhén autista.

Milyen lehet a világ? Az autizmus általános jellemzője a szociális, illetve kommunikációs készségek zavara. Sokkal nehezebben értik meg társas, mindennapi élet működését, az ennek során felmerülő elvárásokat.

Másik jellegzetes terület a beszűkölt, sztereotip viselkedések, érdeklődés. Nem foglalkoztatja őket az, ami egy átlag, normális embert, de bizonyos dolgok iránt erősen érdeklődnek, arról mindent tudnak.

Előfordulnak még érzékszervi problémák: Bizonyos ingereket nehezen viselnek el, ami másoknak semleges.

Segíteni? Jelen pillanatban csak olyan terápiák vannak, amelyek segítenek nekik, de meggyógyítani nem lehet teljesen.

Az autisták nem nagyon értik a többségi embert, persze vannak enyhébbek, akik be tudnak illeszkedni, de ők is furcsák a többség szemében. Vannak még, akiknek autista vonásaik vannak, de nem tekinthetők autistának.

Az autista rejtély a neuronormális számára, és ez fordítva is így van. Sok autista, akik összefogva hirdetik, hogy igenis jó autistának lenni, csak a neuronormálisok képtelenek megérteni őket, és ez az egyetlen dolog, ami zavarja őket.