Depressziós vagyok, senki nem tud róla . Nem is szeretném, de belel fogok hülyülni . Valami ötlet?
régebb óta látom magamon, hogy depressziós vagyok, hogy elég sűrűn megfordul a fejemben az öngyilkosság, de csak ötletig fajul, még szándék se volt meg soha ..
de utána olvastam a fiatal kori depressziónak (google-ba) és amit írtak kb minden igaz rám, csak az nem, hogy társaságban szeretek lenni és vagyok is, de a régi barátaim közül 2-3at kivéve nem keresek senkit ..
orvosom teljesen más ok miatt akart elküldeni pszichológushoz, de nem teljesen más ok miatt.
senki nem vett észre rajtam semmit, csak magamról tudom és elég kellemetlen helyzet ..
18/f
"orvosom teljesen más ok miatt akart elküldeni pszichológushoz, de nem teljesen más ok miatt"
Ez így kusza. De! ha van 2-3 jó barátod, akkor nem is vagy depressziós. ( gondolom a doki is így látja). Mellesleg menj el a pszichológushoz, ha ez a javaslat, és mellette foglald le magad piszkosul. Sport, tanulás, munka keményen.
kb 100%-ban igazad van ..
csak ebből az egészben még az is benne van, hogy amit le írtál ez már így is van egy ideje, csak olyan nagy mértékben hogy ez sokáig nem is zavart, csak fél éve - éve kezdett el .. így is le néz kb mindenki, nem tart senki semmire és így is sajnálnak .. ha nem is mondják ki, ez így van .. és nem tudok ez ellen mit tenni ..
csak én sem mondom ki csak őrlődök rajta, és bele hülyülök ..
és nem kell akarok ennél még lejjebb csúszni ..
Szerintem az, hogy valaki rendszeresen öngyilkosságon gondolkozik, tekinthető a depresszió jelének ;). Persze lehet a reggeli front vagy poszt-kamaszkori klimax is.
Több dologban hasonlítunk. Én is tévedtem rá ugyanerre az útra, és pont 10 évvel járok előtted.
Az, hogy szívesen vagy társaságban és ott feltalálod magad remek dolog (velem is így volt). Azonban ez (saját tapasztalat) lehet teljesen független a depressziótól. Ha emellé vesszük azt, hogy 3 barátod van, szerintem a két dolog kombója már félsiker. 1 barát megteszi, 2 nagyszerű, de ha 3 van akkor "több se kell".
18 elmúltál, tehát a probléma orvoslását akár egyedül is le tudod bonyolítani bárki más tudta nélkül. Azonban 1-2 olyan ember támogatása mindenképpen jól jöhet, aki tud a problémádról és melletted áll.
Én is 18 évesen zuhantam depresszióba, egy szakítás miatt (lecseréltek). Sokat rontott a kilátásaimon az, hogy ráadásul addiktív (szenvedélybeteg) vagyok. Önbizalom és önértékelés nulla, halk és elveszett voltam. Úgy éreztem, hogy az emberek folyton kritizálnak, kielemeznek, kinevetnek. Gyűlöltem magamat és a világot, és bár társaságban jól boldogultam, belül sínylődtem. Volt hogy úgy be voltam ba**va, hogy nem bírtam felszállni buszra hogy elmenjek kötélért. Hat évig tartott, DE tarthatott volna sokkal rövidebb ideig is, ugyanis:
Több pszichológussal volt már dolgom öngyilkossági kísérletek miatt. Sosem hittem a gyógyszerekben sem (meg az orvosokban sem), a legjobb esetben annyit értek, mint halottnak a csók. És egy átlagos napon, egy átlagos kórházban, egy átlagos ügyeletes pszichológus felírt nekem egy hangulatjavítót/antidepresszánst, ami 2-3 hét alatt (!) teljesen rendbevágott. Olyan volt, mintha 6 év után kiengedtek volna egy ketrecből/börtönből.
Tehát: pszichológus -> gyógyszer -> barátok, család bevonása (ez valószínűleg automatikusan, fokozatosan fog megtörténni).
28F
Ha még nincs magas szinten! Omega 3-al simán tudod kezelni! :)
Sajnos nekem per pillanat olyan hogy 2 hetet kellet korházba lennem és olyan voltam mint a Zombi!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!