A környezet változás (költözés/utazás) segítene?

Egyre depressziósabbnak érzem magam, sokat gondolok az öngyilkosságra.. valójában mindenbe belefásultam, ami körülvesz. Van egy hihetetlenül unalmas munkahelyem (persze munkanélküliség után nagyon örültem ennek is, és jelenleg sem érzem, hogy nagyon ugrálhatnék, de hát a napi kihívás egyenlő a nullával..), járok rendszeresen sportolni, de az is beépült a szürke hétköznapokba. Kb. mintha a mókuskereket hajtanám. Szüleimmel élek. Korábban motivált, hogy külön szeretnék költözni, anyám ezt nagyon nem akarta, maradtam, ma meg már lesz*rom. Nem tölt el fényességgel a gondolat, "ha majd önálló életem lesz". Barátokkal nem állok jól, eljópofizok emberekkel, de senkit sem érzek "partnernek". Korábban csak úgy éreztem, senkivel nem tudok igazán őszintén, (számomra) érdekes dolgokról beszélgetni, jelenleg már mintha nem is lenne erre igényem. Nem igazán vágyom senkinek a társaságára. Persze borzasztóan érzem magam egyedül is, de emberek között sem jobb.

Hát letudva a nyavalygást, az volna a kérdésem: Ha elköltöznék, netán külföldre (nem mintha lenne rá - egyelőre - kilátás), valahogy hátrahagyhatnék mindent, az segíthet ilyen helyzetben, vagy ha az ember eljut az életuntságnak egy mélyebb szintjére, akkor ez a homály mindenhol körülleng, mindegy hogy hol vagyok?